2012. december 31., hétfő

Babás Boldog Új Évet...

 kívánok 2013-ra minden kedves Blogtársnőmnek! :)


Petefészek-szurkák, ÖTYE különkiadás

Tegnap nem voltam túl jól, a mesi alábbhagyott ugyan, de eléggé lelassult az emésztésem, úgy éreztem, köveket cipelek, mint a Piroska és a farkas mesében a gonosz farkas a történet végén. Elmentünk sétálni, 2 hashajtó teát is ittam, de szinte semmi hatásuk nem volt. Ma reggel viszont lapos hassal ébredtem, sokkal jobban lettem, egy kicsit a mesim is visszatért, csak "beköszönt", és megint abbamaradt. Ma reggel volt a 3. stimulációs szurim, egész nap semmit nem éreztem e téren, ami jó, mert a klimaxos tünetek egyátalán nem bújtak elő a bezuhant ösztrogénszint miatt, de még a stimuláció tüneteinek sincs itt az ideje, gondoltam én. Viszont délután mégis meghozta a hatását, mindkét petefészkemet érzem, pláne baloldalt apró szurkákat. Szerencse a hipofízis elégtelenségemben, hogy abszolút semmilyen saját működésük nincsen, amihez hangolni kellene a szurikat, így a fogamzásgátlóval való cikluseleji tervezésben teljesen kiszámítható vagyok. Viszont ahogy dr M-tól megtudtam még egy korábbi beszélgetésből, míg más nők esetében van oda-vissza kommunikáció az agyalapi mirigy (hipofízis, pituitary) és a petefészek között, nálam ez a kézi vezérlésű finomhangolás pl. egy hirtelen hormon-szuriadag emelésekor pl. nem csak az érésnek indult tüszők továbbfejlődését, megérését eredményezheti, hanem még több tüsző beindulhat, de pl. egyik sem éri el még a kellő méretet a tüszőrepesztéshez időben. Ilyenkor elhúzódhatna ez a peteéréses szakasz akár 16-18 napra is, és a végén több petelány szabadulna ki, mint amire számítanánk - ez történt a legelső alkalommal. Szóval szegény petéim hiába küldenek jeleket a beadott szurikra, nem válaszol nekik senki, de azért ők elfogadják így dialógus helyett monológ révén, és 4-5 pete így is eléri a kellő méretet :) Bízom benne most is így lesz! Hű de érzem őket épp most is!

Ma ÖTYE BUÉK különkiadás volt az egyik barátnőmnél, vendégül látott bennünket, a férjét és a gyerekeket elküldte otthonról, hogy egy beszélgetős chicken parti legyen. Nagyon finomakat készített, kellemesen éreztük magunkat. Bár egyik csajszi hozta a nagydumás férjét is, mert együtt mentek koncertre utána, így kicsit megakadt az este "csak csajok" jellege, de így is jó volt látni egymást. Az egyik legjobb barátnőm A. a közelben lakik, ő jött értem - mivel kisautót nem töltettem fel, mert a síelés alatt újra lemerülne - ő hozta a 2 éves kislányát is, aki egy tünemény, ő nagyon édesen lefoglalta magát közöttünk. A végére a házigazda barátnőm férje is megérkezett a gyerekeikkel, édes kis család ők is. Úton hazafelé A. barátnőmmel még az autóban is jókat beszélgettünk, mindig feltöltődöm, ha velük találkozom. Újévkor megyünk hozzájuk lencsepartira :)

Sz. még mindig nincs teljesen jól, itt durmol mellettem a kanapén sállal betekerve, polár pulcsiban, remélem, holnapra valamivel jobban lesz. Én torokgyula, nátha terén 99%-ban kigyógyultam hála a sok teának, vitaminnak. Már Sz-t is rá tudtam venni, egyen a bogyóimból: C-vitamin, Spirulina algatabletta jó sok B vitaminnal, D-vitamin. Este egy kis pálinkával is gyógyította magát, ami szerintem most nem erősíti, hanem gyengíti, de nem akarok erőszakoskodni vele, már a vitaminszedés is haladás :)

A síterepünkön változatos az időjárás, tegnap egész nap hó esett - szerencsére. Reggel csodás idő volt, napközben elromlott, de folyton változott. Nem mondtuk le a szállást, így megyünk akár ilyen, akár olyan időnk is lesz, pont.

 

2012. december 28., péntek

Stimuláció No 5.

Ma du. az orvoshoz indulás előtt néhány perccel bevillant egy régi emlék, egy nyaralás vagy Karácsony utáni lemerült autóaksi emléke. Robogtam le a parkolóba, a megérzésem sajnos beigazolódott: 6 nap parkolás után nem indult az autóm, töltéshibát jelez, Sz-t hívtam, még épp a város másik végén volt, intézni dolgainkat. Így sos rendeltem egy taxit, és hívtam a rendelőt is, 10-15 percet kések. Szerencsére nem volt gond. Dr M. ma szűkszavú volt, nekem sem voltak friss kérdéseim. Megnézett ultrahangon, ennyit mondott: "tökéletes!"

Mázlimra a doki január 8-ára rendelt első kontrollra, így a síelést meg sem kellett említenem, akár megyünk akár nem (amúgy ma egész nap havazott ott, úh. még optimisták vagyunk). A mai kezdés a korábbi számításaim szerint 1 nappal hamarabbi, így az inszemináció még becsúszhat január közepe elé, ha a 8-i ösztradiol szintem is úgy akarja majd :) Nos akkor így néz(het) ki a hónapom:

Stimuláció No 5.









2012 12. 28. P CD2 FSH St1 1  Menopur ampulla

12. 29. Szo CD3 FSH St2 1

12. 30. V CD4 FSH St3 1

12. 31. H CD5 FSH St4 1
2013 01. 1. K CD6 FSH St5 1

01. 2. Sze CD7 FSH St6 1

01. 3. Cs CD8 FSH St7 1

01. 4. P CD9 FSH St8 1

01. 5. Szo CD10 FSH St9 1

01. 6. V CD11 FSHSt10 2

01. 7. H CD12 FSHSt11 1

01. 8. K CD13 FSHSt12        2 ?   ösztradiol vv + UH

01. 9. Sze CD14

  ösztradiol vv + UH?

01. 10. Cs CD15

  Choragon tüszőrepesztő hormon

01. 11. P CD16 OV   INSZEMINÁCIÓ

01. 12. Szo CD17 OV DPO1

01. 13. V CD18 DPO2

01. 14. H CD19
DPO3

01. 15. K CD20
DPO4

01. 16. Sze CD21
DPO5

01. 17. Cs CD22
DPO6

01. 18. P CD23
DPO7

01. 19. Szo CD24 DPO8

01. 20. V CD25 DPO9

01. 21. H CD26
DPO10

01. 22. K CD27
DPO11

01. 23. Sze CD28
DPO12

01. 24. Cs CD29
DPO13

01. 25. P CD30 DPO14  TESZT

Úgyhogy elindult a stimulációm, már be is adtam az első adagot :) Izgi, eszembe is jutott, nem is írtam akkor még blogot, amikor utoljára voltam ilyen helyzetben. Furcsa volt újra kikészíteni az ampullákat, tűket, fecskendőt. Olyan "akarom én ezt?" érzés suhant át rajtam. Sz-t megkértem, adja ő be, de aztán mégis én szúrtam. Végülis nem a szúrás torpantott meg - hogy ki adja be, teljesen mindegy - hanem az érzelmi ráhangolódás: a remény és a kudarctól való félelem együttes jelenléte, amivel jár az elkövetkezendő 1 hónap. De hát erre vártam, nem igaz? :)

A vonat nem vár, CD1, hóolvadás

Újra itt :) Tegnapelőtt kalandos volt az átutazásom Sz-hez, 10 perc késéssel érkezett a személyvonat, bár reméltem, behozza, de sajnos nem várta meg a csatlakozás, mert IC volt. Pedig úgy fel voltam dobódva, hogy olyan szép kis vonat jött a mi kis városunkba, meg is lepődtem, 20 évvel ezelőtti vonatozásaimhoz képest de jó, hogy van ebben fejlődés. A csatlakozás elmulasztásakor viszont a retro érzet előjött, mert ahhoz képest, hogy egy csomóponton voltam, ez az állomás elég lepukkant volt. Kerestem én is, Sz. is net előtt a következő direkt járatot, 2 óra múlva lett volna. Pedig az egész utat olyan szépen elterveztem, hogy 1,5 óra alatt ott vagyok náluk, mert se hóakadály, se nagy fagy, se tömeg. Találtunk egy 1 óra múlva indulót is, csak nem közvetlenül hozzájuk, hanem a közelbe, onnan 40 perc várakozás után lett volna újabb csatlakozás. Racionalizáltuk a szitut, mentem a korábbi vonattal, de nem kockáztattunk egy újabb csatlakozást, Sz. elém jött a szomszéd városba kocsival. Mikor kimentem volna a peronra, minden kiírás és infó szerint pár perc múlva indult volna a vonat, biztonságképpen azért megnéztem az Elvira.hu-n a vonat állapotát, és lám, 20 perc késést jelzett műszaki okok miatt. Elsiettem a pénztárhoz, mitévő legyek, kinek higgyek, az ő kiírásuknak, és siessek a peronra, vagy eszembe se jusson ott 20 percet fagyoskodni? Megnézték a rendszerüket, és nekem adtak igazat! A sorstárs utasok már addigra kimentek, én visszahúzódtam a váróba, a forgalmi iroda pedig kiírta a digitális kijelzőre és többször bemondta, hogy 20 perc késéssel indul ez a vonat. Érdekes, hogy a MÁV egy alföldi csomópontján lakossági figyelmeztetésre tájékoztassa a többi utast... Addig idegeskedtem, de ezek után már csak röhögni tudtam, ahogy beszéltem a családommal, Sz-el telefonon, aki már állomásfőnöknek hívott ezután :) Ez a vonat hiába volt sebes, ez viszont nem az a kényelmes kis tiszta új vonat volt, hanem biza' a réges-régi koszos fülkés, ahol szauna van akkor is, amikor a fűtés kikapcsolt állapotban is maximumon működik, ülésfűtéssel együtt. Kb 10 percet bírtam bent ülni, inkább a folyosón állva robogtam azt a félórát, amire úgy vártunk! Sz. már a koszos, telifirkált aluljáróban elém jött, "romantikus" volt ott újra ölelni egymást :) Utána szőrözés ide vagy oda, elvből visszatérítettem a fennmaradó szakasz kezelési költséggel csökkentett 420 Ft-os részét, mert 1,5 óra helyett 3 órát töltöttem Karácsonykor a MÁV "vendégszeretetében".

Sz. családja addig végig nyüzsgésben volt, aznap reggel mentek el a nővére, párja és az 1 éves kislányuk, aki addig leginkább szórakoztatta  a családot. Úgyhogy az én kis csendes szülőkkel történő ünneplésünk után náluk is csendes, pihenős, olvasós és sokat alvós harmóniába cseppentem, de másnap reggel mentünk is vissza már együtt, kocsival az én szüleimhez. Már otthon volt a 84 éves nagymamám, még hugiék úton voltak. Már vártam őket, hiányoztak a gyerekek is, ők is, a nagy családi zsizsgés. Ebéd után ajándékozás volt, édesek voltak a gyerekek, ahogy minden egyes darab kibontása után felkurjantottak, anyu nézd, apu nézd!!! Beváltak az ajándékok, amit a mi Mikulásunk adott nekik :)

Este együtt kártyáztunk a gyerekekkel, a hugimmal is végre beszélgettünk egy jót, talán idén először ilyen hosszabban és zavartalanul, és még tudtuk is volna folytatni. A srácok és a gyerekek elmentek aludni, négyesben megnéztünk egy jópofa filmet, kicsit olyan volt, mint régen, a szüleim és mi ketten a tesómmal :) Huginak csak ilyenkor van ideje kicsit kikapcsolódni, könyvet olvasni, amikor mama és papa az unokák kedvére ugrálhatnak :) Anyu nagyon finomakat főzött végig, a halászlétól egészen a mai újszerű lájtos menüig, ami aszalt szilvás, póréhagymás sült csirkemell volt pirított mákos rizzsel. Apu cukorbetegsége miatt a bejglink is relatíve diabetikus volt, nekem nagyon ízlett és tetszett így is, hogy nem cukorral készült, hanem eritriollal és nyírfacukorral. De készített reszelt répa, mák alapú sütit is, az is nagyon fini volt, így most először nem érzem, hogy túlzabáltam volna magam, max a mozgáshiány miatt kicsit lelassultabbakká váltunk.

Ma már izgultam, vajon megjön-e, holnap megyek Dr. Murberhez. Már latolgattam, hogyan veszem rá a dokit, hogy hétvége után Szilveszter vagy Újév ide vagy oda, találkozzunk, mert nem szeretnék még egy hónapot úgy veszíteni, hogy az utolsó érdemi stimulációm augusztusban volt. De tudtam azt is, hogy a szervezetem fogamzásgátóra mindig működött, most is így lesz, reméltem. Annyi mondjuk most más, hogy megint érzem a petefészkeimet, pedig most nem kellene, nem peteéréses ez a hónap. Remélem, nem tértek vissza a ciszták, a melleim is megint nagyon megduzzadtak. De az is lehet, hogy az Energy munkálkodik. Szumma szummárum, ebéd előtt volt egy idegesebb pár percem, nem is értették a többiek, mit ingerkedem apróságokon, Sz. nyugtatta a családtagjaimat, ne aggódjanak, ilyen kis "cunamik" előfordulnak nálam :) Az ebéd végére már tudtam, mitől volt, bejött a naptári számításom, ma CD1 van! Úgyhogy nem kell a dokit rendelési időn kérlelnem, már várom a holnapot, hogy megkapjam a következő protokollt!
Még az ünnepek alatt elkezdtem nézni, ma este néztem végig a Sejtjeink c. lombikprogramos párokról szóló 10 évvel ezelőtti dokumentumfilmet, amiről olvastam pár hete. Más típusú párok vannak benne, mint mi vagyunk, de érdemes volt megnézni, kicsit velük együtt szomorkodni, örülni, átélni a küzdelmeiket és a happy endeket. De főleg a lelki küzdelmeket. Ráhangoló. Egyúttal új erőt is adó.

Du. kémleltük az osztrák hóhelyzetet, hóesés helyett azonban elég nagy olvadás van, 3 nap alatt 20 cm-t olvadt, ahova mennénk :( Úgy döntöttünk, 30-ig ingyenes a szállás visszamondása, aznap eldöntjük az aktuális hóhelyzet és az előrejelzés alapján, megyünk-e síelni. Nagyon várjuk pedig, de 3 napra gleccserre nem érné meg kibumlizni több mint 500 km-t, nagyon fárasztó lenne. Meglátjuk.

Este én vezettem vissza Bp-re, Sz-t hagytam még koccintani a családdal. Most újra itthon vagyunk, együtt, kettesben.

2012. december 24., hétfő

Szép karácsonyt!

Sétáltunk egy nagyot tegnap a hóesésben. Apu, Anyu a 3 felnőtt és egy bébi kutyusunk. Ők felhajtottak fácánt, jókat rohangáltak, az erdő csodaszép volt, jó 2 órát gyalogoltunk. Kár, hogy Sz. nincs velem, ilyenkor kicsit a gyerekkorom, tinikorom köszön vissza, csak mintha egyke lennék. Telefonon beszélünk sokat, békésen telik így az ünnep, de azért várom, hogy többen legyünk. A fát ma feldíszítettem, anyu tüsténkedik, nemsokára csomagolunk. Holnap utazom Sz. családjához, holnapután az én kis népes családom is együtt lesz.

Boldog Karácsonyt kívánok ezzel a kis dióbaba díszemmel Mindenkinek! :)

2012. december 22., szombat

Készülődés kettesben, úton hazafelé

Tegnap volt a mi kis Szentesténk, kettesben. Előtte mindent besűrítettünk: nagybevásárlás, kiadós reggeli, egész napos takarítás, golfszettek téliesítése, főzés, mosás, ágyneműcsere, fenyőfadíszítés, terítés, fürdés, öltözködés, ünneplés. Az ebéd kimaradt, nem volt rá időnk, 1-1 gyümölcs fért bele. Elfáradtunk, de megérte, minden olyan szép lett, és időben kész lettünk. Sz. kinyitott egy bort, előtte egy kis házipálinkával koccintottunk. Mivel annyira éhesek voltunk, és nem akartuk, hogy az étel kihűljön, az ajándékozást hagytuk desszertnek :) A vacsora után a kanapéra települtünk, és órákig mozdulni sem bírtunk, annyira KO-k lettünk mindketten. Beszéltük is, milyen hülyék voltunk, hogy nem időzítettük legalább a felét 1-2 nappal előbbre, hogy élvezhessük is a rendet, készülődést, de nekem is közbejött az ügyvezetői karácsonyi ebéd, neki is a lejárt jogsijával kapcsolatos ügyintézések orvosnál, önkormányzatnál, plusz a megfázás. De így is szép saját "Szentesténk" volt kettesben.

Ma délben indultunk otthonról, jött Sz. öccse is, elhoztak engem a szüleimhez, majd mentek tovább anyukájukhoz. Karácsony 1. napján megyek át hozzájuk vonattal, majd rá 1 napra visszatérünk már együtt kocsival az én szüleimhez, addigra megérkeznek hugimék is a gyerekekkel.

Ma du. anyuval, apuval beszélgettem sokat, közben jó lett volna apuval és a kutyusokkal elmenni sétálni, ilyenkor ő kb. 5 km-t sétál a közeli erdőben, 2 felvonásban, a 2-2 kutyával. Dorka, a 3 hónapos kiskutyánk, az Atlantába küldött Daisy ikertestvére. Nagyon szép téli bundája van, jó lenne kicsit gyömöszölni :) De még elég dáthás vagyok, így a tegnapi munkával teli nap után ma pihentem, aludtam, úgyis holnap már szeretnék az itthoni karácsonyi előkészületekben segíteni. De marad még pár nap, hogy kimehessek a kutyusokkal én is.

2012. december 20., csütörtök

Egy gyermek meghatározó szerepe baráti kapcsolatokban és Karácsonykor

Mondanám, hogy jól vagyunk, de nem igazán. Vagy benyeltünk valami bacit az elmúlt hetek túlfeszített tempójában, vagy csak úgy megfáztunk, de elég makacs ez a torok gyula. Nekem nincs hangom, ill. ami hang kipréselődik a torkomon, az leginkább Amanda Lear énekhangjához hasonló. Sz. hangja nem torzult el ennyire, neki helyette hőemelkedése van, és futkos a hideg-meleg a hátán. Az a szerencsénk, hogy az ajándékokat mind beszereztük, már csak a lakás takarítása van hátra, ill. kis főzőcskézés estére, mert mi holnap Karácsonyozunk egymással. Utána sajnos külön leszünk, ki-ki a szüleinél, testvéreivel, külön városban. De 25-én találkozunk újra, és együtt turnézunk egymás családjához.

Az elmúlt napokban többször beszélgettünk a Karácsonyról, mennyire erőltetetté tud válni, és igazából nem jelent akkora örömet, ha nincs gyerek egy családban. Gyerek nélkül üresebb, erősebbnek tűnik a feszültség, a hajszoltság, a műöröm. Egy gyermeki öröm, rácsodálkozás, a titokban készülődés, a hit még a Télapóban vagy a Jézuskában - olyan jó lenne megadni nekünk is, mégha azt is feszültség, hajszoltság előzi meg, de máshol van a fókusz. Ekkor nyer értelmet igazán a Karácsony...

A baráti kapcsolatainkról is beszélgettünk, mennyire meghatározó ugyanígy a gyerek(kek) jelenléte. Azt vettük észre, mi egymással szimbiózisban élünk, tudjuk, ismerjük egymás rezdüléseit, igényeit, humorát, élethelyzeteit stb, de az egyedülálló barátaink célja és fő témája értelemszerűen még a párkeresés, esetlegesen bulik, ahol pedig a párkapcsolatban van az egyikünk barátja vagy barátnője, és gyermekük is van, ott teljesen a gyerekek határozzák meg a szülők ill. kapcsolataik minőségét, mennyiségét, bioritmusát. Mi most egyikhez sem tartozunk, és hiába van sok barátunk, hatékonyan alig tudunk időt találni bármelyikkel is, hogy itt lebegünk e 2 életszakasz között. Nagyon megértem a büszke és teendőkkel teli szülőket, mint pl. a hugimékat, több barátnőmét, de nem tudunk találkozni, és párként jóízűeket beszélgetni. Ez olyan szomorú. Persze ebben a munka is meghatározó, hogy reggel 8-9 és este 7-8 között rendszerint még dolgozunk, úton vagyunk. Remélem, hogy jövőre a családos barátaink táborába tartozunk majd, és össznépi gyerekzsúrokon össze tudjuk hangolni mi felnőttek idejét, igényét, témáit újra, mint egykoron főiskolán, egyetemen, munkahelyen, munka utáni vacsorákon,  hétvégéken stb...

2012. december 19., szerda

Játékok, friss gyömbértea, indul az Energy kúra

Ma már majdnem minden ajándékot megvettem, az unokahugimnak nem sikerült még a kívánságlistája szerinti játékot megszereznem. Hihetetlen, mennyire függőkké teszik a gyerekeket, bementem egy játékboltba, és hegyek vannak a gyűjthető figurákból, azok analóg és elektronikus változatából, és persze megannyi tematikus környezetből (fodrásznál, játszótéren, stb), és ekkora hegy láttán mégsem leltem a dzsungeles verziót. Nem mertem mást venni, mert egyrészt nem olcsó ahhoz képest, ha mondjuk már megvan egy másik verzió vagy éppen nem az tetszik neki. Sz. azt mondta, neki valahol van egy Gulliver kártyája, ha megtaláljuk, oda még kinézünk. Persze én vagyok a lüke, hogy nem rendeltem meg hetekkel ezelőtt webshopon.


Az unokaöcsém esete egyszerűbb, neki mindegy, csak motor vagy autó legyen :) Egy verdás aláöltözőt már kap tőlünk. Olyan jó lenne neki egy békás pulcsit is szerezni valahonnan. Kb. 2 évesen kapott tőlem egy muppet show brekis kapucnis felsőt, imádta, én is rajta :) Kár, hogy közben kinőtte.

Ez a karácsonyi vásárlás mindig annyi időt vesz igénybe. A november nálunk teli van szülinapokkal, névnapokkal, nem tudok egyszerűen előre 2x annyi ajándékkal készülni, ráadásul a becserélési lehetőség szempontjából sem mindegy, ha ilyen adódna. Így marad a decemberi őrület. Nem csak a tömeg miatt, azt egész jól kivédem a hét eleji délelőttökkel, hanem az, hogy 5 esetből 4x nincs méret. Mire körbejárom, mire kiválasztom a sok nem megfelelőből a tűrhetőt vagy épp nagyon jót, erre kiderül, nincsen méretben, majd telefonáltatok másik üzletbe, ott sincs, akkor kezdjük elölről, nézzünk mást. Gyerekre, felnőttre egyaránt tapasztalom. És így tovább, míg végül eltelt 5-6 órahossza, pedig nem vettem sok dolgot, de azért csak sikerült végül. Sz-nek bezzeg kb 5 perc alatt vettem valamit, nem is kerestem, egyszerűen szembe jött. A vonzás hatalma? :) Pont az ő színe, ízlése, mérete, nem mehettem el mellette, úh. várom, hogy odaadjam neki :)

Ma délután elmentem egy Energy üzletbe is, most karácsony előtt ingyenes a klubtagság, amit én eredetileg nem akartam, de így lett egy 1000 Ft-tal olcsóbb a Gynex termékük, amiről már írtam, hogy ez volt az egyik természetes szer, amit a hugicám az első terhessége előtt szedett. 3x3 csepp naponta, 3 hétig, pont a stimulációmmal egybeesik ennek a szedése, ill. mire inszeminációra megyünk , addigra abba is hagyhatom.

Ma vettem gyömbérgyökeret is, reszelt gyömbértea, mézzel, citrommal vagy épp üresen, ez a fő folyadékbevitelünk most, mert sikerült jó kis torokgyuszit összeszednünk mindkettőnknek. Érdekes, hogy amikor dolgozom, sosem vagyok beteg, amint munkaügyileg "leengedek" és mellette feszesen intézem a privát dolgaimat, pörgök, korán kelek, akkor becsúszik egy ilyen francos baci. Remélem, max. 2 nap, és nem így megyünk haza a szülőkhöz.

2012. december 18., kedd

Outlet, barátnőm élethelyzete, teendők még a hétre

Itthon vagyunk újra, egy kis osztrák outlet shopping után. Tényleg kicsi volt, mert az üzletek felét nem néztük meg, amit lehetett volna, de egyszerűen egy idő után nem megy a keresgélés, de így legalább nem is költekeztünk túl. Vettünk is meg nem is, nem teljesen a tervek szerint alakult készlethiány miatt, de volt más, ami ugyanúgy fontos vagy nélkülözhetetlen volt, főként Sz-nek. Én inkább impulzív vásároltam 1-2 dolgot, de hasznosat :) Kaptam egy szép fülbevalót is Sz-tól, volt már hasonlóm, csak a lefolyóba esett az egyik fele, így most van egy új, tőle :)

Ma este egy külföldön, de közelben élő barátnőmmel chateltem hosszasan, akinek a párja a Föld másik oldalán dolgozik fél éve, és ma derült ki, még 1 évet ott marad. Nem mintha boldog lenne, de a munkahelyzet Európában nem túl fényes, úgy érzi, látja, nincs más választása. Ami nagyon rosszul esik a barátnőmnek, hogy egyedül döntött így, hiába is depressziós attól, hogy távol vannak egymástól. Mindenesetre én azon az állásponton vagyok, hogy milyen garancia van arra, hogy 1 év múlva nem ugyanez lesz, muszáj nekik valamilyen közös lakhelyet találni, mert egy kapcsolat sem bír ki ekkora és ennyi ideig tartó távolságot, pláne, hogy előtte nem évek óta voltak együtt, egy városban, csupán pár hónapja, de a kapcsolat komolysága ettől még megvolt, megvan. A családtervezés is felmerült pedig már bennük, de így el sem kezdhették. Remélem, a barátnőmnek sikerül őt a közös jövőjük felé terelni, amikor a napokban találkoznak, és együtt töltik az Ünnepeket.

Ma még dolgoztam is kicsit, de már csak pár email forgalom van, ill. az ünnepi, évzáró sorok, akiknek mindenképp akarok írni. Holnap ez is folyt köv, közben irány egy csomó teendő (pl. ajándék hugi gyerekeinek, anyunak, nagymamámnak - a többieké megvan:), amit csütörtök délelőttig muszáj megoldani, mert du. már főnöki ebéd lesz, pénteken közös Karácsonyozás kettesben, mielőtt Sz. és én is a szülői ház felé vennénk utunkat, külön-külön, vidékre.

2012. december 16., vasárnap

CalciviD és a körömlakk

Ma biztossá vált a holnapi bécsi utunk, Sz. és B. barátja egyeztettek, reggel indulunk, úgyhogy Hallo Wien, jövünk! :)

A mai napomat futással kezdtem, isteni volt, ez a párás dunsztos hideg nem csípett, így nagyon jól esett, hogy kimelegedve mégsem fáztam. Holnap ugyan az út miatt kimarad, de már várom a holnaputánt, hogy megint futhassak. Remélem, nem lesz túl hideg!

Volt egy kis ráérős délelőttöm, így élvezettel manikűröztem. Amióta az asszisztált reprodukció miatt rendszeresen szedem a CalciviD-et, azóta ugyanis a körmeim sokkal egészségesebbek, és a minap rájöttem, végre használhatok körömlakkot! Egész életemben, ill. tinikorom óta azt hittem, az én körmeim nem bírják, mindig lemezesen törtek tőle, elvékonyodtak, majd teljesen tövig törtek, így szomorúan dugdostam a kezeimet, amíg vissza nem nőttek a körmeim, így inkább soha nem használtam lakkot. Egy időben volt épített zselékörmöm, ami csodás volt, de mégis mű, apu kórházba kerülésekor nem volt időm manikűröshöz menni, így lenőtt, majd megváltam tőle, maradtam a szín nélküli természetes körmeimnél. A minap kaptunk a cégnél gyönyörű árnyalatú OPI körömlakkokat, a rendezvényeinkre a kollégáim és én is hol piros, hol bordó, hol padlizsánlilára festettük körmeinket. Ma lemostam a legutóbbi árnyalatot, nem festettem rögtön új színre, és egész nap csodáltam, mennyire egészséges és nagyon erős maradt a körmöm :) Úgy terveztem, Karácsonyra festem be újra, pihenjen kicsit, de cseppet sem ártott neki, így lehet, ki sem bírom addig :) Fontosnak tartom, hogy adottságai mellett szép keze és haja legyen egy nőnek, mellette diszkrét, nem eltúlzott sminkje, alkalomhoz illő igényes, stílusos ruhája. Nos nekem ebben úgy érzem, a kezem mindig hibádzott, most viszont olyan boldogságmorzsa, hogy már nem :) Persze lehet, hogy mindez egyfajta női pszichés kompenzáció, hogy a nőiességemben ott egy "icipici" csorba, a spontán teherbeesés hiánya... De nem is akarok ezen filózni, éljen a kálcium + D vitamin!

Ma este még sütöttem egy gyümölcskenyeret a holnapi útra, van benne alma, mazsola, mandarin, szálasra vágott mandula, dió, negyedannyi cukor, mint amit a recept ír, az is bio nád. Jó nagyra dagadt a sütőben, még nem kóstoltuk, remélem, finom lesz, holnap kiderül.

2012. december 15., szombat

Egyedül, de újra együtt, síút-szervezés

Tegnap reggel Sz. 2 napos tréningre ment, egyedül voltam itthon ma délig. Nagyon furcsa volt, alig szoktunk külön aludni, talán csak Karácsonykor 1-2 éjszakát egy évben, akkor is szüleinknél vagyunk, nem teljesen egyedül. Sem neki, sem nekem nem jellemző, hogy ha későig tartó rendezvényen is vagyunk, legalább éjjelre ne jönnénk haza, és ne egymás mellé bújva aludjunk. Alig akartam hazajönni, inkább túlóráztam, egy barátnőmmel beszélgettem telefonon hosszan, picit (céltalanul) mászkáltam egy bevásrlóközpontban, majd este a kanapén, bekapcsolt tv mellett aludtam el először 1-2 órára. Utána viszont hajnal 4-ig néztem egy filmet ill. híradásokat, egyszerűen nem volt kedvem egyedül átmenni a hálószobába, pedig beszéltünk is telefonon. Aztán 4-kor már annyira fáradt voltam, hogy sikerült rávennem magam, és reggel 9-ig a helyemen, ill. pontosabban Sz. helyén aludtam. Telefonon ő ébresztett. Délelőtt pedig már sokkal jobb kedvem volt, tettem-vettem, főzéssel, pakolászással eltelt az idő, hipp-hopp dél lett, és hazajött hozzám :) Percekig csak ölelkeztünk, annyira hiányoztunk egymásnak :)

Ebédre sült házi csirkét sütöttem, sült savanykás almával, egészben sült fokhagymával, olyan igazi jó illat, hangulat volt.

Este pedig leszerveztük a síelésre a szállásunkat, január 2-4, Ausztria, Hochkar régió, már alig várom! Mindketten jártunk már ott, csak még külön-külön, Sz. ismeri is a vendégházat, ahol az utolsó 2 ágyas szoba volt szabadon, ránk várt :) 2,5 nap tömény síelés lesz, esténként szaunázással - nekem csak óvatosan. Az itthoni időjárás most javunkra szolgál, holnap nem lesz mínusz, így megkezdjük az intenzívebb alapozást, megyünk futni!

Hétfőn még Bécsbe is elnézünk, ha már szabin leszünk, ott kezdjük a karácsonyi vásárolgatást. Nem akarunk sok mindent, hanem inkább különlegeset. Pl. Sz. a golf-outletbe szeretne elmenni, ami itthon nincsen, ott veszek neki valamit a kívánságai közül. Ha nem is lesz meglepetés az ajándék idén, de biztosan olyan lesz, aminek rendkívül örülni fog.

A mai este érdekessége, hogy 2 volt olyan külker főiskolai évfolyamtársamat is láttam a tv-ben, külön-külön tv-csatornán, akiket a diploma óta nem is láttam :) Az egyikük egy zalakarosi hotel kommunikációs vezetője, a másikuk egy kalocsai porcelán manufaktúra ügyvezetője. Érdekes volt látni őket, akikkel utoljára az államvizsgák hangulatában, huszonéves diákként találkoztam. Meg is említem majd a legközelebbi ötyén a csajoknak :)

2012. december 14., péntek

Stimuláció még Szilveszter előtt, 2. inszemináció: január közepén

Végre túl vagyok a kötelező rendezvénykörön, 3 is volt a héten, és nincs több :) No nem azért, mert rossz lett volna bármelyik, de egyszerűen túl sok, főként fizikailag. Nem esik jól az éjszakázás, pláne, ha a tüntetés miatt taxi helyett földalattira kell váltanom. Ennek ellenére egyátalán nem haragudtam a tüntető diákokra, csak a nagy hideg, kialvatlanság, magassarkúban térkövön tipegés után betoppanni üdén, fitten, frissen a rendezvény résztvevői közé, ennyi kötelező éjszakázás után már szinte fájt. A hét eleji első ügyféltalálkozó még egész jó volt, délután kezdődött, jókat beszélgettem pár emberrel. A világ mennyire kicsi érzés most engem is megtalált. A rendező cég ügyvezetője eredetileg orvos, aznap olvastam az életrajzát, mielőtt a helyszínre értem. Meglepődve láttam, hogy egykor az OITI-n dolgozott, ahol a hipofízis műtétem is volt. Említettem is neki, hogy nem is tudtam, hogy egykor az amerikai úti idegsebészet volt a munkahelye, annyira más területen van most. Ahogy az orvosok neveit emlegettük, kivel azóta mi történt, hol van, az évszámok is sorra kerültek, kiderült, hogy amikor engem műtöttek, akkor, 1991-ben ő mint férfi nővér az orvosi diplomája előtt az intenzíven dolgozott. Természetesen ismerte az ottani akkori orvosaimat. Biztosan találkoztunk, mondtam neki :) Ahogy azt is, hogy annyira emlékszem, hogy egy férfi nővér vett fel, tett át egyik ágyról a másikra, de eléggé be voltam morfiumozva, nem nagyon maradtak konkrétabb emlékeim onnan, de bizonyára ő volt... Most pedig egy stratégiai együttműködésen dolgozunk, mint üzletfelek :)

A délutáni rendezvény után jött a saját karácsonyi partink, nagy gőzkieresztős, éjjel 2-ig tartó buli volt, jól sikerült, az osztályunkat kiemelte az ügyvezetőnk, kaptunk ajándékot is. Ha a dj jobb lett volna, nagyobb tánckedvünk lett volna, de így sem voltunk inaktívak, jól esett, nem úgy a másnap reggel :) Pedig csak 3-4 pohár bort ittam vacsi előtt óta, de azt, hogy egész évben nem ittam alkoholt, most nagyon megéreztem.

Ezek után nehéz volt a másnapos délelőtt után tegnap este újra útnak indulni. Ezen a rendezvényen már csak 1-2 ismerőssel beszélgettem, kizárólag vizet ittam, egy kolléganőmmel pedig még éjfél előtt el tudtunk szerencsére menekülni, így ma már kicsit jobb volt egy helyben ülve dolgozni.

Ma reggel még munkába menet előtt elővettem a 2013-as naptáramat, és szépen elkezdtem beszámozni még 2012 decembert, és 2013 januárt, mivel dr M-hez be kell még most jelentkeznem, túl vagyok az ehavi fogamzásgátló felén. Kaptam is időpontot az asszisztensétől, illetve a síelésről sem tettünk le! Végülis január első hetét néztük ki, ami többeknek jó, ha nem csak kettesben mennénk.

A decemberi-januári stimulációs menetrendünk várhatóan így alakul:
CD1: december 27.
UH, dr M privát rendelésén: december 28, péntek, 14:15
Stimuláció várható 1. napja: december 29.
Síelés: január 2-4 (5)
Ösztradiol vérvételek, tüsző UH vizsgálatok: január 2. hetétől
Stimuláció várható vége: január 13.
Tüszőrepesztés várhatóan: január 14.
Inszemináció talán: január 15.
Terhességi teszt: január 29-30.


Az ezek után pihenős december, majd a harapnivaló levegőjű alpesi januári kezdet után remélem jó alapokkal indulunk a már sikeres tüszőrepesztés utáni inszeminációnak, nagyon bízom benne! :)

2012. december 10., hétfő

Érezhető évvége, MediLine shopping

Ma egy sokkal nyugodtabb hét indult, mint egy hete volt, alig kaptam emaileket, nagyon furcsa volt, szinte ettől lettem kissé ideges, hogy alig lenne függőben lévő dolgom még idén? Már csak a héten dolgozom, jövő héten szabira megyek. Ma délelőtt volt egy meeting, amit nagyon élveztem, régóta nem tárgyaltunk ilyen jóízűt egy új ügyféllel, alig jutottunk egymástól szóhoz, mindig volt mindenkinek valami új ötlete vagy hozzáfűzni valója, pedig a téma nem hétköznapi volt még szakmánkon belül sem, hanem egy TCR jellegű. Mégis nagyon megvolt a flow :)

Délben ebéd helyett pár bio kedvelő kollégámmal elmentünk a MediLine-ba, 20 perc alatt sikerült 15 ezer forintnyi bio élelmiszert bevásárolnom, pl. pálmazsírt, paleo kenyérmixet, puffasztott amarantot, quinoát, spirulina algatablettát, grúz gránátalmalevet. Sajnos Sz. kategorikusan elutasítja, hogy én bármit pl. pálmazsírral főzzek, amiből ő is enni fog. Sejtettem, hogy marad a kétféle sütés-főzés...

Este visszamentem az IKEÁba, a pénteken vásárolt állólámpa búra nem vált be, úgyhogy majd levásárolom az értékét. Azt hittem, akár ma levásárolom, de bizony már hétfő este is elég nagy tumultus volt az áruházban, majd jövőre beváltom valami tavaszi vagy gyerek termékre :)

2012. december 9., vasárnap

Gyerekenergiák, hókifli

Tegnap családi program volt, a Szüleim és a hugiék találkoztak, Apunak volt egy céges ebédje, Anyu addig unokázott náluk, délután viszont nálunk volt a találkozás, így felinvitáltuk őket hozzánk. A kis lakásom megtelt rögtön élettel, 8-an voltunk, ahol kettecskén élünk. Minden évben márciusban szoktam ilyen családi összejövetelt szervezni, olyankor átrendezzük a nappalit ebédlővé, tavaszi, Húsvéti hangulatú dekorációkkal, de most nem a vendéglátásé volt a főszerep, így az eredeti elrendezésben láthatták a lakást, Karácsonyi fényekkel, dekorral, illattal, gőzölgő forró teával vártuk a családomat, hangulatos este volt :) A gyerekek nagyon élvezték, pláne, hogy a mi Mikulásunk ajándékát is átadtuk nekik. De anélkül is szeretnek velünk együtt lenni, persze bújócskázni nem tudtunk velük, mert ahhoz pici a lakás. De ők egymással azért megpróbáltak :) Jó volt, hogy megtelt a mi kis terünk gyerekenergiákkal...

Este nem mentünk el végül a belvárosba, ez az éles, szeles hideg benn marasztalt bennünket.

Ma reggel volt a nagy kialvás reggele, a múlt heti esti rendezvényeket muszáj volt kipihenni, mert a jövő hét is hasonló lesz. Délután elmentünk kb 1 órát sétálni, szinte eszkimónak beöltözve, jól esett kimozdulni, ugyanakkor vissza is bújni a lakásba. Sütöttem borskéregben, fokhagymás egész sertéscombot, Sz. egy kis desszertre is vágyott, így elővettem a téli - rénszarvas, hóember, fenyőfa, üstökös - sütőformáimat, és egy darált dió alapú hókifli recept felét elkészítettem délutáni nasinak, forró tea mellé. A receptet először nem találtam, de Anyu volt a telefonos segítségem: 50 dkg liszt, 25 dkg margarin, 20 dkg dió, 12 dkg cukor,  1/2 pohár tejföl, 1 tojás.


Jó lett volna valami diétás desszertet is sütni, de még nem tudom, mi az, ami Sz-nek tetszene, ízlene, ha csak épp 1 receptre van időm, erőm. Legutóbb palacsintából kétféle receptet sütöttem meg, neki klasszikus ízben, magamnak gluténmentesen, rizsliszből - hát ez utóbbi nem is volt túl jó ízű - ehető volt, nekem. Sütikből utána kellene járnom, mi lenne egészségesebb nekem. Sz-t most inkább nem "kényszerítem" az egészségesebb verzióra, mert egyrészt nagyon kedveli a tradicionális ízeket, másrészt a testalkata elég vékony, egy deka felesleg nincs rajta :)

Mivel én is megkóstoltam a hókiflit, így ma a vacsorát kihagytam. Helyette csináltam 50 felülést.

Rita hatására pedig megnézem Mezei Elmira - Szendi Gábor ősszel megvásárolt Paleolit II. szakácskönyvét ill. a Paleovital blogot, nem árt a hátralévő 2 hétben ezekből főznöm nekem is, ha itthon vagyunk, mielőtt a szüleinkhez haza megyünk, és megkezdődnek a nagy családi karácsonyi étkezések. Bár Anyu igyekszik mindig lájtosan főzni, a karácsonyi menüt is, Apu viszont elég erőteljes ízeket főz, sokszor sajnos nem tudok túl sokat enni abból, amit ő készít, pláne, mióta érzékenyebb az emésztésem. Egyébként nem is baj, hogy az emésztőrendszerem nem enged meg mindent, így dupla okból igyekszem vigyázni.

2012. december 7., péntek

Mikulás majdnem ajándék nélkül, happy end

Túl vagyok az év utolsó nagyobb rendezvényén, majdnem minden rendben volt, 1 kivétellel, ami majdnem borított mindent. A szállítók egyszerűen megfeledkeztek a nap folyamán a gyerekek ajándékát leszállítani, és akkor szembesültem ezzel, amikor délután 2 órával a kezdés előtt az előkészületeket élesítettük. A probléma ebben az volt különösen, hogy Vácról kellett a raktárunkból érkeznie, és 17h-ig az előkészített csomagokba kellett volna a hostesseimnek szétszortírozniuk, amikortól a vendégek érkezni kezdtek. Ugyan programszerűen a Mikulás 18:45-kor kezdte volna el az ajándékozást, de semmi biztosat nem tudtunk, csak annyit, hogy a hó és az emiatt kialakult dugó sem volt elég, még Bp előtt karambol miatt elterelték a mi szállítmányunk útvonalát is. Csúsztattuk az indulást, mert úgyis sokan késtek szintén a hó miatt, de az első Fellépőnknek nem volt ideje várni, egy több mint 1000 fős rendezvényen volt fellépése utánunk - ami történetesen Sz-ék céges karácsonyi rendezvénye volt :) De onnan elkésett... A házigazda egy Színésznő volt, aki a betanult szövegkönyvét félre kellett tennie, és a csúsztatott első fellépés után improvizált játékokat, mesét a gyerekeknek. Közben 18h-kor megérkezett a Mikulás, de a taxiban kellett maradnia, mert nem engedhettük be, hogy még mindig nem tudtuk, mikor érkeznek meg az ajándékok pontosan, hiába volt már relatív közel, állt a város. Addig további Fellépőinkre is sor került, de előre nekik semmit nem tudtunk mondani, mikor következnek, minden improvizálttá vált. Elég kellemetlen volt nekem, mert nem volt lehetőségem magyarázkodni, és nem is akartam, de a társszervezők és fellépők előtt elég amatőrnek tűntünk, tűntem, hitelrontás volt nekem és a cégnek is. Végül 18:34-kor megérkezett a szállítmány, a Mikulást is beengedtük, felvezette szépen a gyerekek érdeklődését, addig minden szabad kéz az ajándékok szortírozásán dolgozott, és 11 perc alatt pont készen is lettek, így 18:45-kor mintha mi sem történt volna, a Mikulás tehette végre a fő dolgát. A drámai pillanatokból sem az ügyfelek, sem a gyerekek nem vettek észre semmit, és happy end lett a vége. (Azért megfordult bennem, milyen jó, hogy nem stimulálunk ebben a hónapban, tuti nem tett volna jót ez a stresszhalmaz) A fennforgás alatt 2 dolog maradt ki: nem tudtam az ügyfeleimmel beszélgetni, csak az egyikükkel, a másik, hogy egyátalán nem tudtam ott vacsorázni, hisz rohangáltam a projektort kezelő és a hostessek vagy épp az érkező/távozó fellépők és a videós, fotós között, hogy mindenki értesüljön, mi is a következő improvizált lépés.

Az esemény amúgy nagyon szép volt, a helyválasztás is, a szereplők is nagyon tetszettek mindenkinek, és a dekor is különleges volt, nekem nagyon tetszettek a karton karácsonyfák, amilyet itthon nem tudok elképzelni, de itt nagyon jól mutatott.





A Mikulás ünnepségünknek már tervezetten 20h-kor vége lett, a vendégek távozása után mi is összeszedelődzködtünk, majd indult magam turbó logisztikája: taxival rohanás az irodához, majd kocsim hómentesítése után gyorsan haza (amennyire a havas-jeges út engedte), útközben taxirendelés, itt legyen, mire hazaérek, útközben sminkigazítás, otthon taxiba át, és irány Sz. céges karácsonya, ami partneres volt, így már vártak. A közös fellépőnkről már lecsúsztam, akiről sms-eztem Sz-nek, hogy ultra ciki, de miattunk késik tőlük... Érkezésemkor egy zenekar játszott még utolsó pár számot, ez idő alatt Sz. bemutatott kollégáinak, főnökeinek, nagyon jól esett neki is, nekem is, hogy ott vagyok, nagyon örültünk egymásnak, és az is, hogy végre látom, kikkel dolgozik, kikről mesél nekem nap mint nap, nem csak fantomokként kell elképzelnem őket :) Pár small talk után a hangos zene miatt inkább táncolni mentünk, egy ismerős, volt kollégám lépett a színpadra, mint dj, a színpadtechnika cég vezetője is ott volt, akit szintén ismerek, velük is beszélgettem, úgyhogy jó alap volt minden, hogy eleresszem a hajam végre. Szuper buli kerekedett, az óriási stressz után akkora endorfinadag szabadulhatott fel bennem, hogy teljesen józanul olyan önfeledten éreztem magam, mint aki bedobott egy stampó röviditalt :) De én voltam a sofőr, Sz. autójával, így nem lazulhattam alkohollal, de nem is hiányzott, végig táncoltunk, nagyokat nevetgéltünk, és beszélgettünk Sz. kollégáival. Nagyon jót tett Sz-nek is a kollégái szemében, hogy én sem vagyok számukra "városi legenda", és a közös szórakozás kötetlenebb hangnemet, emberibb viszonyulást váltott ki (férfi) kollégáiban :)

Ma fél napot dolgoztam, reggel azzal kezdtem, hogy a tegnapi malőrt írásba foglaltam a raktár vezetőségének. Sajnálom őket, mert állítólag nagyon kiborult az egyik ottani kontaktunk, és még ekkorát sosem hibáztak a 7 év alatt, mióta itt dolgozom, de valaki szabadságra ment, és nem adta át a munkát tudtommal. De muszáj voltam leírni, milyen plusz anyagi és főként erkölcsi károk értek. Az irodai kapcsolattartónk pitbullként nekiment a témának, azaz képvisel engem, talál túl erősen is. Nem tudom, milyen következmények várhatóak. Azért remélem, nem rúgnak ki senkit miatta így Karácsony előtt...

Délután az IKEÁba mentem, vettem pár apróságot itthonra, a hétvégén ünneplőbe öltöztetem a lakást, a múlt hétvégén elkezdődött az Adventi időszak :)

Tervezzük, hogy elmegyünk a belvárosba is, a Vörösmarthy téren és a Bazilikánál is 17h-től 20h-ig óránként van Visual Power paint-up/mapping fényjáték a Gerbaud és a Bazilika épületén, biztos nagyon hangulatos lesz a karácsonyi vásárok környezetében.

2012. december 5., szerda

Téli hangolódás, 2013-as inspirációs napló

Tegnap éreztem idén először, hogy a "Karácsony körülvesz", mint a Love actually-ben. Munka után egy gálaest miatt hamarabb hazasiettünk. Sz és én, végre egyszerre, egy helyre készültünk, nem külön rendezvényre külön napokon. Hazafelé óriás pelyhekben esett a hó, még fel sem fogtam, itt a tél, rutinszerűen hajtottam haza, a fejemben még a napi stressz - a szoros, feszített munkatempó nehezen csitult le bennem. De itthon miután átöltöztünk elegáns ruhába, ahogy együtt vártuk a taxit, majd elindultunk a belvárosba, ráhangolódtam a hangulatra, a szállodába lépve a kellemes téli dekoráció, a díjátadó gála még jobban átrepített az idén először érzett ünnepi dimenzióba :) A díjátadóba fogásonként ékelt gourmet vacsora laza volt, kellemes borral majd pálinkakóstolóval kísértük, a végére teljesen tovaszálltak a nap nehézségei, tetszett ez a hangulat, éjjel 1 körül értünk haza.

Reggel újra felvettem a tempót, izgulok a holnap miatt, hogy jól sikerüljön a Mikulás rendezvényem, több fellépővel, ez idén az utolsó nagyobb falat. A jövő héten már "csak" részvételi kötelezettségeim lesznek még 3-4 hivatalos eseményre. Utána úgy tervezzük szabira megyünk, és még akár Karácsony előtt befér egy pár napos síelés a decemberi menetrendünkbe, mert remélem, az újévben február-márciusban már nem síelést tervezünk...

Ma a kollégákkal az Urban:Eve blogjában megjelent 2013-as inspirációs naplóra lettünk figyelmesek, jött az "aha" érzés, nagyon tetszik!!! Azt hiszem, a hétvégén nekilátok kitölteni :)  

>> Itt tölthető le.

2012. december 3., hétfő

Nincs ciszta :)

Ma voltam Dr M-nél, most 1 órát várnom is kellett, tény, elkéstem kissé, a parkolás azóta sem egyszerűbb, hogy végre befejezték a Mária utcai útépítési munkálatokat. Kicsit ültem a folyosón, érdekes volt, valahogy elszoktam a többnyire szomorú arcoktól. Valamiért kevés olyan nőt látok ott, akik energikusak és mosolygósak lennének, mindenki olyan zárkózott, egykedvű, valahogy nem alakulnak ki ott spontán beszélgetések sem. 1-2 kivétel van, aki szimpatikusnak tűnik, de ők is inkább a mobiljukba vagy valamilyen olvasnivalójukba temetkeznek, no ezt szoktam én is tenni egy idő után, önkéntelenül. Ez nem jelenti azt, hogy konstans én is fülig érő szájjal robbanok be, de néha olyan jó lenne 1-2 kivétel, mint amilyen az osztályon volt a műtétem előtt. Eddig 1 lánnyal beszélgettem többet várakozási idő alatt, ő épp egy stimuláció végén járt, második babatervezésben, ő azóta már valószínű terhes lehet, mert azóta nem láttam.

Nos ma azért is lehetett kontrasztos a folyosó hangulata az enyémhez képest, mert valamiért olyan jól halattak a dolgok a munkámban is, flottul jöttem-mentem a forgalomban is, a közérzetem is jó volt (biztos a szombati 3 óra gyaloglás kihatása). Rám mosolygott mindkét asszisztens is, majd dr M is, mikor kijött egyszer az egyik párhoz, és amikor rám került a sor, most először bókolt is, mégpedig hogy én egyre fiatalabbnak nézek ki :) Meglepődtem, nem szokott small talk-ba bocsátkozni.

A pajzsmirigy TSH véreredményem rendben, megnézett UH-gal, és azt hallottam, amit akartam, a ciszták bizony eltűntek :)))))) Tehát elvileg kezdődhetne a peteérések felépítése a a 2. inszeminációhoz, viszont mivel nekem 17-18 napos egy FSH protokollom, nem javasolta, nehogy beleszaladjunk a Karácsonyba. Végülis pont erre vágytam: ciszták ciao, de januári stimu. Persze jó lenne megint hamarosan reménykedni, de egy elsiettetett hónap kudarca eléggé kódolt lenne. Felhoztam neki az addig is további kontrollok lehetőségét, mint pl. IR vizsgálat, beágyazódásért felelős gének, de elég elutasító volt, nem szereti, ha az irányítás nem az övé, valahogy ügyesebben kellene ezt előadnom, mintha az ő döntése lenne. De ma már rosszul kérdeztem, utaltam arra, az üres hónapban volt időm utánajárni dolgoknak. Említette, nem bizonyított az IR és a meddőség szoros összefüggése, ami nem jelenti azt, hogy továbbra is ne javasolná, egyek szénhidrátszegényen, és hetente 3x mozogjak. De ne méregessek semmi pluszt, amit ő nem kér, ez nem egy privát intézet, ahol mindenféle vizsgálatot javasolnak... Nem tudom, lehet, attól félt, rá ne görcsöljek az értékeimre, nehogy ettől ne sikerüljön, hogy az adataim lebegnek a szemem előtt, hogyan lehessen javítani rajtuk? Valahol középen lehet az igazság, úgy érzem. Mindenesetre a tudta nélkül azért elmegyek elsőként legalább az allergén és ételintolerancia vizsgálatra, a többit még meglátom, milyen ütemben... Legközelebb pedig a DunaMed-nél találkozunk, mert az évvégi/újévi SOTE szabadságolások miatt nem tudok oda menni a következő cikluseleji kontrollra. Addig pedig 21 nap antibébi tabletta újra. Mosolyogva elköszönt, majd irány vissza a munkahely. Jobb is így, pörgős lesz a december, holnap meghívottként leszek egy gálán, 6-ra már lesz egy újabb saját szervezésű rendezvényem is, Mikulás ünnepség, gyerekeknek :)

Még az úton felhívtam Csabit, a talpreflexológust a jó hírrel, megköszöntem. Ő azt mondta, ezt együtt csináltuk! :)

Este Sz. már itthon volt, mikor hazaértem, együtt örültünk a mai nap hírének, amit napközben csak távirati jelleggel tudtam neki elmondani. Akár még síelni is elmehetnénk? Kár, hogy Karácsony és Újév között jóval drágább, de hátha találok valami jó ajánlatot :)

2012. december 2., vasárnap

Ki a szabadba!

Tegnap este az Időképet nézegetve úgy döntöttünk, ha hideg is van, szombaton muszáj kimozdulnunk, mert alig volt időnk az elmúlt hetekben, pláne nem együtt, és ugyan hideg, de csodás napsütés lesz. Télen eddig a friss oxigénbevitelünk főként hóban rövid sétálgatással történt, vagy kirándulásokat szerveztünk, esetleg korcsolyáztunk, vagy ha elutaztunk, síeltünk. De most 2 aláöltöző, sízokni, terhes naci derékmelegítővel, 2 sál, fülvédő, kesztyű, polárpulcsi, mellény kollekcióban nem egy sípályára indultunk, hanem rendhagyó módon a golfpályára, ahol klubtagok lettünk idén. De nem csak mi döntöttünk így, voltak még páran kint a pályán. A déli napsütésben a kocsiban még kifejezetten melegem volt, persze a pályához érve a szél gondoskodott róla, hogy ez az öltözet pont jó legyen. Készültem szendviccsel, termoszokkal benne roisboos teával, felkockáztam egy ananászt is édesség gyanánt, úgyhogy volt egy 10 perces piknik jellege is ebédünknek ilyen formában :) Csípős, de annál kellemesebb volt a kint töltött 3 óra játék, gyaloglás, jól esett minden porcikámnak. Az ösztrogénhiányos migrén csírája is visszavonulót fújt, remélem, hétfőig így is marad, aznap dönti el a doki, folytassam a fogamzásgátlót vagy stimulálunk.

A sötétedésig tartó játék után találkoztunk Sz. öccsével, és együtt egy kis családi programra is elugrottunk a nővérükhöz, akinek januárban lesz 1 éves a kislánya. Ott volt a nagypapa is, Sz. édesapja, aki legutóbb már utalt Sz-nak a család, az utódlás fontosságára, bíztam benne, hogy ma szóban ez nem merül fel... De megbeszéltük, hogy max. annyit mondunk, hogy már gondolkozunk rajta. Szerencsére nem került sor erre a mondatra...Az én szüleim, hugim tudják, miben vagyunk, hisz' ők voltak velem 18 éves koromban, amikor az egész eredete kezdődött, de Sz. azt szeretné, ne legyen ez téma az ő családjukban. Meg is értem, nekem is sokkal jobb így, mert úgysem taglalnám a részleteket, elég, ha csak az én családom és a legjobb barátaim tudják.

Holnap már havazás jöhet, úgyhogy kerékcsere is végre pipa :)

2012. december 1., szombat

Ciklus eleje, Flightradar24, örömkönnyek

Ma reggel első dolgom volt felhívni a SOTE-t, nem volt benn dr. M, hétfőn kell mennem. Végülis nem gond, így is benne leszek a ciklus eleji 5 napban, a migrénem eddig csak ijesztget, még nem kapcsolt hányingerig terjedő fokozatra, hátha megúszom. Úgyhogy a talpreflexológiai kezelést nem kellett lemondanom, ez volt az utolsó ebben a hónapban. Csabi kérte, mindenképp hívjam, mi lesz az UH eredményem cisztaügyileg, és azért igyam a cickafarkteát. Ma már alig volt 2-3 pont, ami picit fájt, kifejezetten kellemes volt, már-már masszázs érzet volt végig, pedig ugyanolyan erővel nyomta meg a reflexológiás pontokat, de ez a normális heti 2-3 alkalmakból álló 2-3 hetes kezelés után . Rosszat nem tett, az biztos, hisz' érzem!

A tegnap esti testmasszázs nagyon jót tett, a nyakam, a vállam, a hátam olyan könnyű lett, mintha egy kövekkel teli zsákot raktam volna le. Évi, a gyógymasszőrömnek arany keze van, és nagyon szeretem benne, hogy személyre szabott és rugalmas a masszázs erőssége, ideje, félesége, hogy szólhatok, épp melyik rész van rendben, és mire koncentráljunk inkább. Több masszőrnél régebben ez volt a problémám, hogy a saját forgatókönyvéhez ragaszkodott, nem volt oda-vissza kommunikáció. De Évinél ez szerecsére nem így van, nem hiába járok hozzá szerintem lassan 5 éve :)

A mai nap izgalma a tegnap útnak indított kiskutyánk volt, a frankfurti reptéren kellett töltenie az éjszakát, este 10 helyett reggel 8-kor indult csak el az atlantai járat, mert valami technikai gond volt vele. Este 6-ra ért így új hazájába, egész nap figyeltem, hol jár éppen a gép, mikor volt Izland alatt, majd a kanadai partoknál, mikor lépte át a határt az USA-ban, és elcsíptem a pillanatot, amikor pont landolt a gép :) Ebben nagy segítségemre volt a Flightradar24.com

A landolás pillanata radaron

Aztán nemsokára az új gazdi is üzent: "Hey, just wanted to tell you she got here safe and sound."

Magam is meglepődtem, de feltörtek belőlem a nevető-zokogó örömkönnyek... Alig várom, hogy lássak róla boldog pillanatképeket, hogy ugye nem törte meg a kis lelkét a hosszú út, ami a nem várt plusz 10 órával több lett, így nem az ő bioritmusának megfelelő éjszaka utazott. Állítólag Frankfurtban nem a ketrecében volt, foglalkoztak vele. No de mivel semmi kézzel fogható visszajelzés nem volt, nem úgy mintha pl. egy családtagommal történt volna, hogy tranzitban reked egy fél napra, akkor csak beszélnénk mobilon, mi újság, hogy viseli, kap-e ételt, italt stb.  Szóval megérintett, főleg ez a várakozás, mi lehet vele. Úgy potyogtak a könnyeim az új tulajdonos első, még mobilról küldött üzenetét olvasva, hogy Sz. mellettem ülve - nem a kutya miatt, hanem miattam - ő is elkezdett könnyezni. Olyan szuggesztív voltam, mondta :)

És ebben pillanatban itt az első email a hazaérkezésről: "Helló újra. Daisy nagyon jól van, már van póráza is. Habozás nélkül evett és ivott, éhes volt. Már találkozott a tacskó és csivava kutyáimmal, a miniatűr szamarunkkal, a csirkékkel, a pávával és a családommal. Nem hoztam abba a helyzetbe, hogy bármelyik bántani tudja, mégiscsak állatok. A szamarak általában agresszívek a kutyákkal, de az enyém nem, mert kutya mellett nőtt fel, így tetszett neki. Nem engedtem a lovak köré, mert túl nagyok és veszélyesek lennének még neki. Holnap küldök képeket. A telefon kamerája nem a legjobb, de most vendégek jönnek vacsorára, és készülnöm kell. De nagyon köszönöm! LYNN"

Úgy tűnik, jól van tényleg :)