2015. június 29., hétfő

A 25. hét küszöbén; költözés 1 hónap múlva!

Nagyon izgultam pénteken, egész nap, már úgy ébredtem. Pedig hogy elterveztem, én nem akarok, nem fogok izgulni a lakás adás-vétel kapcsán, de azért mégis a teljes vagyonom a tét, és komfortzónámon kívüli a megannyi jogi, jogszabályi fordulat alapján a saját gyakorlat legoptimálisabb scenariok összehozása, -fésülése. Persze van jó ügyvéd, van jó banki ügyintéző, de azért mégis nekünk kellett kitalálni bizonyos megoldásokat. Egyébként nagyon tisztességes családtól vesszük meg az új lakást, és egyre kedvesebbek, nyitottabbak felénk, egyre inkább az a meggyőződésünk, hogy az ingatlanos kavart be a folyamatos bizalmatlankodásával mindkét irányba! A lényeg a lényeg, aláírtuk a szerződést, a foglalót átutaltam, a mai napomat a szülővárosomban töltöttem a banki ügyintézés nagyobb gördülékenysége miatt, de azért előtte a NAV-nál kezdtem ma reggel, mert pont lejártak a 15 napos igazolásaim, így újabb 3-3000 Ft illetékért ugyanazt kikértem, holnap reggel ugyanezt teszem az OEP-nél (ma már előrelátóan postára is mentem illetékbélyegért az OEP-igazoláshoz).

A bankban elmondták, hogy ezt a típusú hitelt fix időszakra lehet felvenni, és önerővel nem lehet hamarabb törleszteni, mint amire szerződünk, de egy kivétel mégis van: Lakástakarékkal lehet, és nekem a 8 éves ütem 2 év múlva jár le, amiből  közel a teljes hátralék áll majd rendelkezésemre. Kiegészítésképpen elkezdhetek most egy újabbat egy olyan kisebb havi összeggel, hogy akkor pont beforgatható legyen, de azért még pontosan kiszámoljuk, mi éri meg, mert akárhogy is 30% állami támogatás van rajta, azért a havi kiadásaink jelentősen megnövekednek. Sz. mindezekbe még sajnos nem tud beszállni, mert az ő lakáshitele még bőven kitart, és nem kicsi annak törlesztője, így e köztes állomást az életünkben az én lakáscserémmel oldjuk meg, és majd a következő lépést reméljük, együtt tehetjük majd meg. Amúgy is tervezünk a fővárosba visszaköltözni, mert ugyan oviba tudjuk majd valószínű munkahely szerinti helyre is vinni a gyerekeket, sulinál már nem tudom, de mindenesetre a jelenlegi ovi- és suli helyzet elég limitált a környéken. De erre a pár évre tökéletes lesz, az biztos! :) Július 15. körül megyek vissza a bankba, hogy a hiányzó részleteket a szerződéshez még ők is időközben megkapják, és én is pótolhassam addig a folyamatban lévő okmányokat.

Időközben jó hír az is, hogy találtak az eladók megfelelő albérletet, már le is foglalózták, és augusztus 1-től akár be is költözhetünk! Eredetileg aug 15-öt írtunk be a szerződésbe, az én lakásomból aug 30-án elegendő kiköltözni, így kényelmesen lesz idő (nekem csak "dirigálva") átpakolni, előtte kifestetni.

Ami kicsit szoros időben, hogy még az autómat is el szeretném adni, ezért a héten megyek szerelőhöz, ha mindent átnéz/javít rajta, a hétvégén már meg is hirdetem. Még venni kell pár dolgot a babáknak is, de egyelőre nem lenne hova tenni, mint pl. az ikerbabakocsit, még egy babaágyat. Leltárba kellene venni azt is, milyen és mennyi babaholmink lesz, de plusz szoba hiányában ez sem megy míg, így marad az Excel tábla alapján pipálás :)

Az is feszes tempót diktál nekem továbbra is, hogy ha meglesz az új lakcímbejelentés, sebesen kell védőnőt, háziorvost váltanom, gyerekorvossal már lehet, mostanában találkoznom kellene, de még helyi okmányaim nincsenek, hogy a csecsemő szív UH várólistára időben jelentkezni tudjak, és ezeket személyesen nekem kellene, hogy nem fogok tudni a klinikáról emiatt kikéredzkedni, és nem is biztos, fizikailag képes is lennék majd rá.

Fizikailag még egyébként ugyanúgy délelőttönként energikus vagyok, ebéd után jön szokásos hasfeszülés/-fáradtság, és olyankor még a séta is megerőltető. De semmi egyéb nincsen. Az éjszakák vegyesek. Már 3 kispárna van a fejem alatt, hogy ne pulzáljon annyira a méhem, ha hanyatt fekszem, mert egyszerűen nincs szívem az egyik vagy másik oldalamra feküdni, amikor reklamáló ficergéseket kapok olyankor válaszul. Annyira cukik, mert olykor nagyon közel vannak egymáshoz, olykor pedig egész távol "elvándorolnak" a hasam egyik-másik szegletébe, ilyenkor a hasam elég érdekes alakzatot is ölt :) Nem tudom, jól érzékelem-e, de amikor egyik-másik helyre bekucorognak, úgy érzem, a háthajlatukat tudom kitapintani (nyilvánvalóan közvetlenül a csigolyájukat nem tudnám végigszámolni), legalábbis a méhfalat olyan kifli formában nyomják ki akkor. Imádjuk őket, nagyon-nagyon! Nem tudom, hogy fog annyi szeretet a szívünkbe férni, amit ők adnak már most is. Ha pl. eszem, vagy telefonon keresek valamit, a másik kezem rendszeresen valamelyikükre téved, és már most lelkiismeret-furdalásom tud lenni, hogy egyszerre nem mind a kettőjüket simogatom. Mi lesz akkor, ha megszületnek? Mindig az épp nem a kezemben lévő miatt érzem magam rosszul? Ma az unokaöcsénmmel is találkoztam a szüleimnél (nyári vakáción, milyen jó neki ill. nekik, időközben az unokahugim is biztosan megérkezett oda a táborból), és megfogta a hasamat, mikor felébredtek a picik délután, és elindultak a ficánka-percek. Nagyon élvezte, kacagott nagyokat, mikor a tenyerébe rugdostak. Kérdezett olyanokat, mint pl. a babák most meztelen vannak vagy ruhában? Imádnivaló volt :)

Holnap a 25. hétbe lépek - minden héten "lesokkol", mennyire pörögnek a hetek! Ilyenkor nem tudom, hol vannak a kezdeti cammogó időszakok már? Csak pszichésen érzi akkor az ember vagy a sok bizonytalanság bénítja le az idő pörgését, most pedig az ellenkezője történik, a megannyi szervezés gyorsítja be az idő kerekét? Bizonyára mindkettő.

2015. június 25., csütörtök

Vv eredmények - 2. trimeszter

Ma este elmentem a szakrendelőbe az eredményemért, amit leadott a háziorvosom asszisztense a portára, így konzultáció nem lett belőle (bár nem is szokott ő ezekben nagyon tanácsot adni), csak magam nézegettem, elemeztem az eredményeimet. Első látásra van jó pár megjelölt értékem, de ha látom az értékeket, van, ahol épp, hogy alatta/felette van, és van, ahol a net szerint terhesen eleve más lenne a referenciaérték, mert ilyenkor felmegy xy értékig is. Miután kikutatgattam ezeket, végülis konstatáltam, valószínű minden rendben van, de persze azért nem fogom magam dr Google-re bízni, megírom dr G-nek a kiugróbb adatokat.

Első és legfontosabb, a vércukorértékeim úgy néz ki, csodásak lettek. Az, hogy ezeket milyen inzulinmennyiséggel oldotta meg a hasnyálmirigyem, hát passz, mert ugye azt nem nézik ilyenkor, de majd valamikor jövőre elmegyek egy minimum 3 pontos IR vizsgálatra. Annyi most biztos, hogy amíg 2 éve a 120 perces adatom 7,9 volt, most ez csak 5 mmol/l. Az éhomi akkor 4,7 volt, most 3,8 mmol/l (ez egy fokkal jobb, mint pár hete az endo vérvételen, akkor csak 3,3 volt, de azóta jobban odafigyelek az utóvacsorára). Egyértelműen javult a helyzet, az látszik, és ennek örülünk :)

A többi jó adatot nem sorolom (az jóval több), csak az eltéréseket kiemelem, néhol összevetve az előző ilyen kontrollal még az 1. trimeszterből:

Hematológia
  • Fehérvérsejtszám: 12,3 (4,4-11,3) G/L +
  • Vörösvérsejtszám: 4,0 (4,1-11,3) T/L  - >> ez legutóbb 3,9 volt, picit javult.
  • Hemoglobin: legutóbb 111, azaz kevés volt, most szépen bekúsztunk a normál tartomány legalsó értékére :) (123 g/L)
  • NEUT: 73,1 (50-70) % +
  • LYMPH: 20,6 (25-40) % -
  • NEUT absz: 8,99 (2,2-7,9) G/L
  • Reticulocyta: 26,9 ezrelék (5-20) + >> ez korábban is magasabb volt, de most kevesebb
  • Reticulicytaszám absz.: 107,1 G/l (20-100)  + >> ez korábban is magasabb volt, de most kevesebb
  • Vvt süllyedési sebesség: 46 (3-21) mm/óra + >> ennél megijedtem, de itt utánaolvasva terhesen ez akár 60-80-ig is felmehet, mert az immunrendszer a védekező képességét a várandósság alatt megváltoztatja, hogy az anyai szervezet az "idegen" szervezetet befogadja
Vizelet
Itt minden értékem rendben találtatott

Klinikai kémia
  • Kreatinin 42 (45-84) umol/l - >> a fehérjebevitelemet még mindig növelni kell. Most nem naponta eszem barnarizs-fehérjeport, kicsit sűrűbben teszem.
  • Összkoleszterin: 8,4 (2,6-5,2) mmol/l + >> ez nekem mindig is magas volt, Gláz profnő anno mindig azt mondta, ne foglalkozzak vele, ha jól emlékszem, ez összefügg a mellékvesehormonom pótlásával.
  • Non-HDL koleszterin: 5,4 (1,6-4) mmol/l + 
  • Kreatinin-kináz: 22 (26-192) U/L - >> csökkent izomtömeg esetében alacsonyabb (ez nálam stimmel, most nem sportolok, nem adom a növekedési hormont)

Nos ezekből gyúrok valami rövid sms-t dr G-nek :)

Ahogy írom ezeket az adatokat, a félbehajtott A/4-es papír leletem a hasamon fekszik, a babák pedig éppen ébren vannak, és mozgatják a papírt. Lassan ideje egy ilyen videókészítésnek, micsoda cuki mozgásokat képesek már rendezni :)

Ma vagyok 24w2d.

Ha minden igaz, holnap adásvételi szerződést írunk alá, de még 2-3 telefon, email vár addig rám...

2015. június 23., kedd

24+0: OGTT, nőgyógyász, stb.

A tegnap nem teljesen volt az én napom, feleslegesen keltem 4:50-kor, feleslegesen mentem a kerületi szakrendelőbe, mert nem tegnapra, hanem mára szólt az időpontom. Pedig vissza is kérdeztem, mikor a dátum és a nap nem stimmelt, hogy 23-a hétfő közül melyik a helyes, és telefonon a hétfőt ismételte el 3x is a nő, akinél be kellett jelentkeznem. Összejöttek nüansznyi dolgok, mint pl. a sorszámautomatánál egy nyugdíjas néni feltartott, hogy nem tudja elolvasni, segítenék-e neki, de közben a kialakult sor miatt eleve csúszásban voltam, és még ő ott tétovázott, mindkettőnket beelőzött egy pasi. Majd a lifthez érve kiderült, csak fél 8-tól működik, a másik liftre várva beszállt előttem egy nő, utcai ruhában, majd elém állt, hogy én ugyan nem mehetek vele, mert az személyzeti lift. Így maradt a lépcsőzés, 2x is, mert fent nem tudtak segíteni, hogy be tudnak-e így tenni a rendszerbe vagy sem, majd lent ugyanazt elmondták a fentiekről, és vissza kellett mennem, és akkor már eltört a mécses, kiborultam. Az emeleten vissza sem mentem az ablakhoz, hanem be a női WC-be, mert annyira potyogtak a könnyeim. Amikor kijöttem a WC-ből, addigra feljött egy lenti nővér, aki a "recepciós" asszisztensek egyike volt, de nem nála voltam előzőleg, csak látta az elesettségemet, és utánam jött, próbált segíteni. Bement a laborba, de sajnos nem tudtak beiktatni a hétfői tömeg miatt, viszont jól esett, hogy valakibe szorult némi empátia. Visszamentem ma reggel, és ő újra ott volt, várt az egyes sorszámmal, ne is várjak semmire a tegnap történtek után. Ma már minden simábban ment, fele akkora tömeg volt eleve, mégsem kellett sorba állni, jól esett. Mert sajnos/nem sajnos hátulról nem veszik észre a terhességemet, és törtető férfiakkal és agresszív nyugdíjasokkal nem lett volna ma is kedvem hadakozni, és bevallom, éhgyomorra nem voltam alkalmas az elesetteken, mint a tegnapi néni segíteni, mert az éhség miatti szédülésem miatt "önző" voltam, és nem magamat féltve, hanem a gyerekeket.

Maga a cukor iszonyat geil volt, ahogy sejtettem, 2 éve nem fogyasztok nyers cukrot, max valamiben sütve/főzve, ha nincs diabetikus étel pl. a kantinban, de abból is csak korlátozottan. Egy egész citrom levét is vittem természetesen, és azzal együtt gyűrtem le. Mindezt persze megelőzte egy éhomi ujjbegy cukorkontroll ill. mivel az jó volt (4,8), így jöhetett a vénás éhomi vérvétel, majd a cukros lötty elfogyasztása, ami után az első félóra hányingerrel telt, egy nyitott ablaknál ültem, figyeltem közben a szakadó esőt, és próbáltam nagyokat lélegezni. Szerencsére elmúlt, és a gyerekek sem turbózták fel a mozgásukat tőle, ezért bizakodom, hogy elegendő inzulint termeltem a glükóz feldolgozására (mégha sokkal többet is az IR-em miatt - de ez most másodlagos). A fennmaradó időben olvastam, zenét hallgattam, szépen eltelt az idő egy félreeső helyen ücsörögve, picit távolabb a laborra váró tömegtől. Holnapra elvileg van eredmény, ezzel az OGTT-vel együtt a vizelettesztre is.

Aztán napközben sem voltam túl nyugodt, pingpongozás volt az ügyvéd-ingatlanos-banki ügyintéző között, mert egy biztosítékunkat jelentő összeg mértéke és kifizetésének időpontja más-más a 3 szereplő között, ha a bank és mi egyezünk, az eladó nem, ha az eladó és mi, akkor a bank nem, és közben az egész "tököléstől" olyannak tűnünk az eladó szemében, hogy totál megbízhatatlanok vagyunk - annyi negatív tapasztalata volt már. Az eladó és számára a szerződés tartalmának 1%-ban történő nem egyezés egyenlő az egész ügylettől való elállás szándékával, holott csak kompromisszumokat kell összefésülnünk úgy, hogy a banknak is megfeleljen, mert igenis AKARJUK a lakást, sőt, minél hamarabb, de a szavunk, az állapotom nem elég biztosíték egy feltehetően sokat csalódott embernek, ha pedig 2 ilyen is van, még erősítik is egymást ebbe az irányba. Így Sz-t kértem meg arra, hogy ma már ő egyezkedjen, mert ezt a pszichológiai játszmázást, improvizációt nem tudom már kezelni, hiába én vagyok jogilag a tárgyaló fél, muszáj megint erősebben beszállnia, mert megakadtunk, nem akarok idegbajt a gyerekeknek. Lesz megoldás, tudom, csak ez a kis rész okozza a legnagyobb bonyodalmat, ami gyakorlati síkon derült ki, lépésről-lépésre, előre elméleti papírok alapján nem tudtunk mindenre felkészülni. Persze Apum ezt nem hiszi el, és az ő segítségével van a banki ügyintéző, aki már szerintünk haragszik ránk, rám, de sajnos ez van, időközben merültek fel kérdések és megoldási igények, melyekre előzetes gyakorlati sémákat nem kaptunk. Anyukám vette most át a stafétát, ne kelljen 2 kérdés miatt levezetnem hozzájuk, ill. az ottani bankba, majd visszarohanni, mert nincs csokorba szedve listaszerűen, hanem naponta vannak új scenáriók. Legközelebb biztosan sokkal ügyesebbek leszünk, de aktuális jogszabályi-banki környezet minden létező gyakorlati lehetőségének ismerete nélkül elkel a segítség. De sikerülni fog, remélem, már csak napok kérdése...

Ma dr G-nál is volt időpontom, ma még a cukorterhelés eredményét így nem tudtam vinni, de majd telefonon/sms-ben egyeztetünk róla. Addig is megmutattam neki a múlt heti UH eredményét, az endokrin laboreredményeimet,beszélgettünk a méhlepényről, hogy pl. növekedési hormont is termelnek (ezt nem is tudtam), és arról is, hogy a prolaktin szintem miatt ő még nem feltétlenül lenne pesszimista, mert a méhlepények kivétele, azaz a szülés után, ahogy bezuhan az ösztrogén- és progeszteronszintem, ez reflexszerűen még hozhat hirtelen prolaktin-megugrást, ami a szoptatáshoz elegendő lehet. No ezért is írtam a múltkor, hogy meglátjuk, bár előre nem tudtam, lehet benne egy ilyen reflexszerűen kiváltott hatás is.

Megvizsgálta a méhszájamat, teljesen rendben, mind az elhelyezkedése, mind a vastagsága is szuper, nem gondolja, hogy aggódnom kellene. Lemérte, hogy az uterus fundusa 4 ujjnyira van a köldököm felett. Kitapogatta a vesém irányába is, nem tudom, miért, már legutóbb is nézte. Semmi kellemetlent nem éreztem, a gyerekek sem.

Megemlítettem neki, hogy a 32. hét nekem augusztus 18-ra esik, a 20-a miatt és a költözésünk miatt is ha az egészségem úgy engedi, legyen már a 33. hét a klinikára beköltözés ideje, pláne, hogy kisebbek is picit a babák. Mondta, hogy szerinte menni fog, de ugye nem akarok én pakolni a költözéskor? :)

Ma egy kolléganőmtől újabb kelengyét kaptam, ami egy kiságy rácsára kötözhető huzat, vastagabb fajta, mint a hugié, de jó lesz mindkettő :) No most pont erre nincs időnk amúgy, hogy végre megint számot vessek a kelengyénk még hiányzó pontjairól, pedig több oldalról kapok ebben támogatást, de ugyanígy nem vittem el a múlt héten a kocsimat sem szervízbe (hogy utána végre meghirdethessem eladásra), mert egyszerűen ezek most nem jelenthetnek prioritást, míg nincs meg az ingatlan adásvételi aláírva.

Közben ezek a kis manók nőnek, mint a gomba, és kaparásszák a kis tappancsaikkal a köldököm feletti részt éppen most is! Imádom ezeket a kaparászásokat, hullámzásokat. Néha olyan, mint egy mini delfinárium: fel-felbukkan egy hátacska vagy lábacska (gondolom), és már merül is alább :)

Ma vagyok 24w0d.

2015. június 21., vasárnap

Júniusi színek, illatok, ízek & babaholmik

A hétvége is koránkeléssel indult, bár péntek este előkészültünk, amennyire lehetett: újabb a közeljövőben nem szükséges tárgyainkat vettük elő a szekrényeinkből, mint pl. görkorcsolya, síöltözékek, régen hordott kabátok, amiket még nem akarok kidobni, de nem terhesen is ritkán vettem fel őket, illetve Stahl, Jamie Oliver stb szakácskönyvek, Fakanál receptmagazin-gyűjtemény, melyekből már régen nem főzök (csak az alap Horváth Ilona szakácskönyvét és egy Sütés alapkönyve címűt hagytam meg, ill. egy olyan kézirat-másolatot, melyben Anyum régi és bevált receptjei találhatóak - manapság többire ott a mobil vagy tablet és a NoSalty:). Ideiglenes kiszortírozásra kerültek strandtáskák, gumimatrac, jó néhány ajándékba kapott, de nem használt bögre, edény is. Szombaton ezeket Sz. lehordta a kocsiba, majd nekiállt porszívózni, én addig reggelit készítettem, összepakoltam egy hétvégi pakkot, és indultunk újra a szüleimhez vidékre. Náluk a kert, a virágok, a folyamatosan érő gyümölcsök, a szabadföldi paradicsom, paprika, zöldbab, a frissen vágott kapor, menta, hársfa, a hétvégi házias menü, és még sorolhatnám mennyi szín-, illat- és ízorgia vesz ilyenkor bennünket körül:


A szüleimhez hazavitt tárgyak, ruhák stb elhelyezésében az segít, hogy a hugim által megőrzött kislány és kisfiú babaruhás bőröndök viszont most előkerültek. Anyu precíz szortírozásának és rendszerezésének köszönhetően gyorsan kiválogattuk, mely body-k, rugdalózók, őszi, téli kabátkák, sapkákra, takarókra, ágyhuzatokra lesz első körben szükség, így mire a beköltözünk az új lakásba, már kifertőtlenítve, kimosva tudják majd a szüleim elhozni. Nagyon meglepődtem, mennyi mindent megtartottak hugiék, azt hittem, max a fele lehet meg, és régesrég más anyukák, gyerekek kapták meg ezeket a 6-8 évvel ezelőtt vásárolt/kapott babakelengyéket, és belegondolok abba is, mennyi minden érkezik még egy barátnőmtől és a sógornőmtől is, hát minimális mennyiségű holmira lesz szükség, az biztos - az is maximum azért, mert nekünk egyszerre lesznek egykorú gyermekeink, és nem egymás után lesz szükség pl. egy etetőszékre vagy rácsos kiságyra.


Még a téli overállok is előkerültek, mind kislány, mind kisfiú változatban. Meg is állapítottam, milyen jó, hogy szinte ugyanabban az évszakban szülök, mint a hugi, mert szinte egyszerre lesznek a méret-változások is. Náluk augusztus és szeptember elején születtek a gyerekek, az én becsült időpontom szeptember 21. Pl. ezek a kis téli rucik 62-es, 68-as méretűek, pont jók lesznek, ha nem is novemberben, de december-február között biztosan :)

Még a kiságyra szerelhető forgó-zenélő játék is meglett, igaz, csak egy szett, de van egy nem elemes verzió is, majd maximum felváltva kerülnek be egyik-másik alá a gyerekek. A rácsvédőből és egy vászon hordozókendőből is van 1-1.



Egy kolléganőmtől pedig a múlt héten egy szatyor koraszülött fiúcska holmit kaptam, amik kisebbek, mint az általában kezdő 56-os méret, hisz' esélyes az ikreknél a kisebb súly, ezek között is vannak cukiságok:


Ezt a kis teendőkkel teli, leutazós, készülődő-hangolódó hétvégét megelőzte némi izgalom is a lakásvétellel kapcsolatban. A múlt héten az ügyvédünk került kórházba, a lánya péntekre nagyjából készen is lett a szerződéssel, de számunkra most derült ki (pedig biztosan ott volt az apróbetűk közötti kritériumok között), hogy az én hitelfolyósításom nem lehetséges a birtokbavétel előtt, ill. nem annyival, mint szerettük volna, mert a bank ragaszkodik az utolsó részlet fedezésére, nem korábban. Így - ahogy Sz. mondta - mi egy gombostűt sem tudunk biztosítékul a folyamatba iktatni, arra az esetre, ha nem tudnak mégsem időre elköltözni, egy meg nem kapott milliós nagyságrendű részlet sokkal inkább motiváció lenne nekik mozdulni, mint esetlegesen egy pár tízezres napi kötbérezés utólag, amit ki tudja, be tudnánk-e hajtani. Úgyhogy ennek megoldásán dolgozunk éppen. Szerencsére - a szüleimnek köszönhetően a szülővárosomban lehetséges - van külön banki ügyintézőm, akivel levelezek e témában mindaddig, míg nem kell majd személyesen bemennem és végre elindítani a hitelfolyamatot, de azért jól esett volna, ha erre előre figyelmeztet, mielőtt még csak szóban állapodtunk meg a tulajdonosokkal (mert előre elkezdtünk kb 1,5 hónappal egyeztetni, apum személyesen, én emailen a részletekről, hogy mindennek meg tudjunk előre "ágyazni", mire élesben futnak a dolgok), mert ez most attól eltérő lehet, és mi tűnünk bénának/szava-hihetetleneknek, és ezt nem szeretném. Most mindenesetre már lenyugodtam, de azért pénteken eléggé felidegesített a szitu, mert rajtunk múlik a folyamat sebessége éppen, és eltelt 1 hét megint, érdemi előrelépés nélkül, először az ügyvéd betegsége most pedig a banki infó nem ismerete miatt, ill. mire kifundáltuk a lehetséges megoldást, már banki záróra volt, és nem tudtunk azonnal rákérdezni. Remélem, holnap meglesz a tuti megoldás.

De addig is vár holnap egy kora reggeli cukorterhelés, pfffff...

2015. június 19., péntek

Aktuális statisztikák

Mostanában magamat nem mértem, így dokumentálok pár adatot:

Haskörtérfogat: 93 cm
Súly: 58,5 kg ( +6 kg január óta)
Vérnyomás: 104/65
Pulzus: 71

Ma vagyok 23w3d.

2015. június 17., szerda

23. heti UH :)

Tegnap elég bekeményedett hassal értem haza, el is jöttem hamarabb a munkahelyről, és szinte azonnal mentem aludni kb 2 órát, annyira fájt a pocim. De semmi kóros vagy görcsös, csak nagyon erőteljesen feszítő érzés, szerintem a front miatt össze-vissza forgolódhattak odabent, és az emésztésem sem volt épp a leggyorsabb a napokban. (Nem beszélve még arról is, hogy Oreo keksz kóstoltatás volt az irodában, és én is ettem belőle) Ez a feszítő érzés ma is folytatódott, sőt, már délelőtt is jelentkezett, így még egy lájtos shoppingra sem vagyok most alkalmas, szerencsére Sz. munkaideje megengedi, hogy ő menjen. Persze így van, hogy elfelejtődik valami alap dolog, de sebaj, ma pótolta. Fekve múlik a feszítő érzés, így ma az UH után itthonról feltett lábakkal dolgoztam.

Ugyanis ma délutánra volt időpontunk az Istenhegyi Géndiagnosztikán: minden rendben a lurkókkal, ahogy éreztem, volt bizony forgás, mert most fej-fej mellett vannak, fejükkel lefelé, lábukkal felfelé, ezért érzek én rugdosásokat a köldököm fölött mindkét gyermek oldaláról :) Ez a pozíció viszont lehetővé teszi nekik, hogy ugyan ott van közöttük a vékony hártya, de bizony jól összebújnak, és még a kezecskéjük is a fejük mellett volt, így nemhogy az arcocskájukat nem láttuk, hanem a profiljukat sem kukucskálhattuk meg. De ez úgyis max bónuszprogram lett volna, a lényeg, hogy a végtagjaik és szerveik mérete alapján rendben vannak! Ugyan picit kisebbek az átlagnál, de mi magunk is genetikailag időre kis súllyal születtünk, ez abszolút számít, ill. maga az ikerterhesség is, hogy a statisztika az szingli babákra vonatkozik. A kisfiú kb ugyanannyi nappal van a nővére mögött, tehát nincs nagyobb lemaradásban, mint előzőleg, sőt, ha jól számolom, 1 nappal közelített is hozzá.

Íme pár kép, amit ki lehetett nyerni a mai mozizásból:

Fejecskék :)

Lábacskák :) 
Itt éppen a kisfiú gyomrocskáját nézzük
Teljes testfotót már természetesen nem lehetett készíteni, hiszen egyikük már több mint 0,5 kg, a másikuk is ehhez közelít az UH-n mért értékek becslése alapján. Olyan nagyok már, de persze ha eszembe jut, 2,5 kg körül is lesznek (én 2.6 kg-val születtem, időre, a hugi 2,85 kg-mal, 2 héttel később, a 42. héten), onnan nézve pedig még olyan kicsik, szóval csak fejlődjetek tovább szépen! :)

Kettejük átlagolt méretei alapján 22 hét 3 naposak. Gyomor, hólyag: telt. Magzatvíz: átlagos mennyiségű. Flow: normális.

2015. június 16., kedd

23+0: költözésre készülve, kert, vizsgálatok előtt

Szombaton a hajnali ébredés után nekiálltunk pakolni, hogy levigyünk a szüleimhez olyan dolgokat, amikre mostanában nem lesz szükségünk, és nem biztos, hogy el is tudnánk az új lakásban helyezni, miután a gyerekszobát szinte csakis az ő holmijaikkal szeretnénk felszerelni, nem "raktárszobának" használni. A hálónk kisebb lesz ugyanis, ott nem lesz olyan komódoknak hely, mint a mostaniban, mert a ruhás gardrób is ott lesz, az, amit a jelenlegi tulajdonosok kifejezetten oda készíttettek. Így sajnos a jelenlegi szép nagy PAX Ikea gardróbunktól meg kell válni, pedig kb 5 éve vettem. De akárhogy kalkuláltunk, nincs helye az új helyen. Gondolkodtunk rajta, szétszedve tároltassuk valahol, hogy majd jó lesz egy következő lakásban, de ez annyira képlékeny, hogy mikor fogunk újra költözni, és nem valószínű, hogy egy bérelt raktárban kb 5-6 évig megérné fizetni. Elsőként felajánljuk a mi vevőnknek, hátha megveszi, de sok reményünk nincs hozzá, azért persze megpróbáljuk. Ha nem sikerül, még ezt is el kell adnunk.

A hétvége alatt a szüleimmel rengeteget beszélgettünk a költözés, berendezkedés mikéntjéről. Anyu felhívta a festőnket, hogy augusztusban, még pontos dátum ismerete nélkül számíthatunk-e rá egy frissítő festésre. Szerencsére kb 40 éve ismerik őt a szüleim, ráadásul nagyon precíz, megbízható, mindig ő festette a jelenlegi lakásomat az előző években is, simán rá tudtam hagyni a lakást akár 3-4 napra, anélkül, hogy ellenőrizni kellett volna közben vagy itt tartózkodni. Igaz, hogy így az ittalvását meg kell oldani, mert vidéki, a szülővárosomból, de most is megoldható lesz, mert még ebben a lakásban leszünk, mikor a másikat ki kell festeni, vagy addig Sz. megoldja egy barátjánál.

Arról is beszélgettünk, olykor mi Sz-al hevesen, miként képzeljük majd el a teraszunkat és annak környezetét. Ő tujával körbeültetné, hogy kicsit intimebb legyen, mert elég közeli a szomszéd ház, és ne lássanak a "szánkba" az ottani lakók. Persze, szuper lenne, ha nem csak 1,5 métert lehetne magunknak leválasztani. Ezért én csak a széleire ültetnék tuját arra a max 1,5 méterre, ami engedélyezett, de nem zárnám be a látóteret szemből, mert akkor a 1,5 méternél hosszabb kertrészben, ami nem ültethető be növénnyel, de használható mobilan, akkor milyen jó lesz akkor, amikor picit nagyobbak lesznek a gyerekek pl. mobil homokozóhoz egy napernyővel vagy egy kerti hintát felénk fordítva vendégekkel vagy akár magunkban ott ejtőzve a zöld fűben. A jelenlegi tulajdonos 2 fia mobil/szétnyitható focikapuval használta, mikor legutóbb ott voltunk. Még persze ez távolinak hat, hogy foglalkozzunk vele, viszont a nem egynyári növények, mint a tuja ültetési ideje ősszel van, és ez a feladat majd a szüleimre és Sz-ra hárul, jobb, ha előre kitaláljuk. Egyelőre a 2 szélre tuják ültetése, a szemközti részt pedig majd jövőre berendezzük akár pergolára futtatott futónövénnyel, akár kerti hintával, akár dézsás bokrokkal, meglátjuk, az már tényleg odébb van :)

Időközben megküldte az eladó a dokumentumok nagy részét a szerződéshez, el is küldtem az ügyvédünknek, aki sajnos ideiglenesen kórházba került, viszont a lánya is ügyvéd, így átadja neki. Mindig előfordulhat egy kis ijedtség, ezért fontos, hogy amit lehet, akár hamarabb intézzünk. Így vagyunk a banki ügyintézőnkkel is, akinek már szinte mindent előre átküldtem, csak az adásvételi szerződés hiányzik. Jó lenne a héten befejezni, azért is, mert az egyes OEP, NAV igazolásaim is csak 15 napig érvényesek (3-3 ezer Ft illetékért).

A hétvégét ebben a melegben zömmel a szüleim kertjében töltöttük, szombat éjjel éjfél után mentünk be, Sz. addigra el is aludt a kerti hintában, míg én Anyuval beszélgettem :) Másnap Anyu szedett nekünk cseresznyét, a keresztanyum hozott rengeteg zöldséget a földjükről, így degeszre ehettem magam pl. friss borsóból. A kutyusaink is cukik, ők is szeretik a cseresznyét, az egyikük terhes, szépen gömbölyödik ő is :)


Próbáltam múlt pénteken és tegnap is a háziorvosomhoz bejelentkezni, sikertelenül. Szerencsére közel a rendelő, személyesen elgurultam, pénteken elmaradt a rendelés, de tegnap délelőtt volt. Viszont bejelentkezés nélkül sorszámosan kellett kivárnom a soromat, és 1 óra után (szinte csak férfiakkal előttem) meguntam a kényelmetlen műanyag széken üldögélést a dögmelegben, így felpattantam, mikor az x-edik, ezúttal fiatal pasi ment volna be előttem, hogy nem tudok tovább itt terhesen ücsörögni, egy 2. trimeszteri beutalóért szeretnék MOST bemenni!!! Senki meg sem próbált ellenállni, sőt. Úgyhogy mehettem, megkaptam a cukorterheléshez és pár rutinvizsgálathoz a vérvételi papíromat, és egyúttal azt is említettem, hogy a védőnő hiányolta a kiskönyvemből az EKG-t. Meg tudják ott nekem helyben csinálni, vagy mennem kell ezért valahová? Szerencsére megcsinálta az asszisztens azonnal, ez az egész kb 10 perc volt, és már mehettem is. Jövő hétfőre kaptam időpontot a terhelésre. Így kicsit el vagyok csúszva, mert jövő kedden megyek dr G-hez, addigra nem lesz eredmény, de magam is meg fogom tudni állapítani, van-e gond vagy sem, és majd telefonon egyeztetünk róla utólag. Addig pedig még holnapután vár egy genetikai UH az Istenhegyin, már várjuk! Bár mindkét baba szépen mocorog, így a tegnapi dokis eseten kívül egyébként nincs bennem semmilyen türelmetlenség, sőt, néha úgy érzem, annyi az intézendő más témában, hogy nem is töltök elég időt a gyerekekkel való kapcsolatápolásomra. Azért minden este beszélgetek hozzájuk, simizem őket, ahogy tegnap a vihar előtt is a munkahelyemen, amikor elég ficánkák voltak :)

Olykor érdekes az elalvás esténként. Ha a baloldalamon fekszem, a kisfiam rugdos finoman, nem annyira kényelmes neki, hogy ránehezedik a nővére. Ha a jobboldalamon fekszem, a kislányomnak nem tetszik, ő keményebben, de nem fájdalmasan rúg nagyokat, gondolom a májammal együtt az az oldal lesz szűkösebb, és még ha kisebb is lehet az öccse, azért gondolom, van már neki is súlya, amit valamennyire érezhet. Ilyenkor újra hanyatt fekszem, felhúzott lábakkal, ami nem annyira kényelmes, mert lüktet az egész hasam, de akkor egyikük jobboldalt, másikuk baloldalt megnyugszik. Aztán éjjel mindig az oldalamon ébredek, szóval valahogy biztosan lemeccselik, ilyenkor valamelyik irányba kicsúcsosodik a hasam, szóval biztos csak van oldalfekvésben is helyük egymást nem zavaróan...

Ma vagyok 23w0d.

2015. június 13., szombat

Ügyintézés-lavina, 22. hét

3 nappal ezelőtt elintéztem a lakásom energia tanúsítványát, nagyon elégedett voltam a srácokkal, 2 belsőépítész srác felmért mindent, az eredményt is kihozta az egyikük, de szerencsére egy közeli céget sikerült megbízni, így nem nekem kellett rohangálni. Tegnapelőtt elintéztem a NAV igazolást, tegnap reggel az OEP-et (ha bárkinek ott van elintézendője, és tudja kell hozzá illetékbélyeg, szerezze be előre, különben át kell sétálnia majdnem a Váci útra a NyuFI postájára, és egy levegőtlen szűk helyen min 50 kb 75 év feletti nyugdíjas között várhatja ki a sorát! A NAV felkészültebb, ott van illeték bankkártyás terminál), valamint elhoztam egy lakcím bejelentő űrlapot is Sz. kerületének okmányirodájából egy ideiglenes lakcímkártyához, mire át kell adnunk a lakásom. A reggelek mostanában így teltek. A délutánok pedig rohanással ingatlanosokkal lakásnézőbe, közben armageddon időjárás volt közelben lecsapó villámokkal, tegnap pedig túlóra, hogy behozzam az eheti lemaradásaimat az ügyintézések miatt. Most se vizsgálat, se orvos az egy endo doki konzin kívül. Napközben 1-1 hívás, emailezés mostani lakás vevőjének ügyvédjével, leendő lakás saját ügyvéddel, aki Apum volt kollégája, levelezés banki ügyintézőmmel a kishitelről - csupa-csupa ügyintézés. Este korán lefekszünk, mert hajnalban mindig felébredünk 5 körül. Én, aki nem vagyok pacsirta. Tuti, hogy edz a terhesség a későbbi ébrenléthez bennünket, Sz is teli van tettrekészséggel. Ő, aki akkor, amikor én már eladó lakásokat böngésztem, ő még az akkori legújabb hobbiját, a színes óraszíjakat. De már átállt apa üzemmódba azt hiszem :) Én is - olykor türelmetlen - anyába, erős a fészekrakó ösztön. A hajnali ébredés pedig nem a gyerekek érdeme (most még) abszolút hagynak aludni, csak napközben ficeregnek érezhetően, tegnap is volt egy délelőtti és egy délutáni/esti hosszabb mozgolódás, most már szemmel is láthatóan hullámzik, pöckölődik a hasam itt, ott, imádom őket ♡♡ :)

Így szaladt el a hét, és a megannyi intéznivaló oka az is, hogy több valamilyen szempontból előnytelen vagy borzalmas vagy pont elkelt lakás után megvan a kiválasztott lakás! Zajlanak a papírbeszerzések az adásvételihez a jelenlegi tulajdonosok által, remélem, minden rendben lesz. Az új lak újabb építésű, földszinti, belső kertkapcsolatos - nem kell sem a gyerekeket, sem az ikerbabakocsit vagy hordozókat emeletre cipelni, hurrá! A lakás maga szépen megóvott, elég egy tisztasági festés, hagynak ott kifejezetten odakészített nagy gardróbokat, ízléses minden, nem kell ezen bútoroknak vagy a burkolatoknak a cseréjében gondolkodni, a kedvelt márkáim egyike a konyhagépeké, a város ezen régiója csendes, jó levegőjű, mégis ez a lakópark van a legközelebb a fővároshoz, kb 20 percre van mindkettőnk munkahelye, ha nincs dugó, sok fiatal családos lakik a környéken, és relatív közel az az autópálya, ahonnan a szüleim érkeznek a szülővárosomból. Hátránya a tömegközlekedés, kb 2 km a vasút, az, hogy nincs tároló, hogy lakópark lévén közel a szomszédok, hogy csak 57 m2, de van gyerekszoba, és nagyon jó struktúrájú a helyiségek elrendezése, hibája, hogy csak D energiaosztályú a ház besorolása, de ez utóbbi javítható utólagos szigeteléssel, ha úgy döntenénk, az energetikai cég srácai le is vezették nekem, miként és kb mennyiért. Viszont max a gyerekek iskolás koráig tervezünk ott maradni, addigra bőven lejár a lakáskasszám, Sz. saját lakáshitele is csökken, hátha tudunk majd nagyobbat lépni...

Mindehhez képest az előző életszakaszunk szinte nyugdíjas tempójú volt :) És ez csak fokozódik biztosan. Szerencsére Sz. munkahelye is szuper, az enyém is, zajlanak a véginterjúk a helyemre, állítólag 2000 jelentkező volt, és van 3-4 nagyon jó. Remélem hamarosan kiválasztják, mert már csak 6 hetet vagyok. A terhességemre továbbra sincs panasz, a délutáni fizikailag óvatos (ülnöm kell, nem állhatok, hogy ne keményedjek) tempót betartva.

Nemsokára indulunk a szüleimhez, érik a cseresznye, finom árnyas a kert, kár, hogy a hugiékkal most nem találkozunk. Szinte semmit nem tudtunk mostanában kommunikálni, ők is folyton rohannak, távol vagyunk itt Bp-en egymástól, hugi sokat dolgozik, olykor repked külföldre is.

Hétfőn még egy HR konzi lesz, mert tudni akarom a pontos havonta lebontott kalkulációt arra az 1 évre, amit otthon töltök, hogy mekkora törlesztőt merjünk bevállalni, hogy melyik összeg lehet a kishitel összege, amit 3-4 héten belül folyósítanak.

Már csak az autócserét kell elindítani :)

Jövő hét Istenhegyi UH, vhogy be kell iktatnom egy cukorterhelést is... A Merck abbahagyása után, nem is azonnal, hanem hetekkel később csak pár napig volt az a többet ennék érzés (persze tiltott Ch-ból), akkor volt az az egy felfúvódásom is, de nagyjából  (ahogy a munkahelyi kantin választéka is engedi) visszaállt a normál diétás rend, ami az étvágyamat és az ennek megfelelő étkezésemet illeti, és teljesen rendben van az emésztésem is. De nem mérek semmit, pedig szerintem olykor kevés a lassú Ch, amit megeszem, a hízásom is leállt, de egyszerűen nem kívánom a szárazabb kaját ebben a melegben. Szóval ebben van mit javítani. Egyelőre nem vizesedem szerencsére. A körmeim törnek, emeltem a Ca adagomon.

Ma vagyok 22w4d.

2015. június 8., hétfő

2. trimeszteri endokrin eredmények

Ma voltam az endo dokimnál, mert megérkeztek a múlt heti vv eredményei. Nem is számítottam ekkora listára, mindössze 2 hormont vártam, de máj- és vesefunkciókat is nézett, sőt, cukrot is, holott én picit ettem, kávéztam is előtte, így is meglepően alacsony volt a glükóz szintem: 3,3-as lett, ilyen alacsony értéket korábban (IR előtt) még éhgyomorra sem értem el, sőt, 4 alatt már kóvályogtam. Úgy látszik, az IR-es életmódhoz hozzáedződik az ember, de nem is bánom. Persze a terhelés az gondolom ettől még hozhat ki nagyon rossz eredményeket.

Az eredményeim a következők lettek:


A 16,97 ng/ml-es prolaktin szintem ugyan a (hivatalos, de nem terhes) referenciatartományban található, de a dokinő szerint a szoptatás reményéhez ilyenkor már min. 100 feletti értéknek kellene lennie, így kérte, azért, hogy ne érjen csalódás, eleve ne éljem bele túlságosan, de azért nem is beszél le, ki tudja, történhet még csoda, mert nem tudjuk, mekkora kis hipofízis nyelecske produkálja ezt is. Már megszoktam, hogy ő mindentől védene az eleve rosszra készüléssel, én azért biztos, hogy elsőre nem adom fel. Csak kíváncsiságból, mivel szeretem tudni a dolgokat pontosabban, megnéztem a neten, és ezt találtam:


Typical baseline serum prolactin levels in women
Not pregnant, not lactating
< 25 ng/mL
Pregnant, at term
200 ng/mL
Lactating, 7 days postpartum
100 ng/mL
Lactating, 3 months postpartum
100 ng/mL

Meglátjuk! :)

Még a hematokrit, ami a vérben lévő szilárd alkotók térfogatarányát mutatja, kissé alacsony, oka lehet a vörösvértestek csökkent termelése, vashiány, ezért az Aktiferrin szedésére kicsit jobban odafigyelek. Most a magnézium miatt olykor elhanyagoltam, hogy nem lehet egyszerre szedni.

A legfontosabb pedig a T4, most is referenciatartományon belül van, de még mindig az alacsonyabb értékhez közelebb, így most már nem csak másnaponta, hanem minden nap 75 ug L-Thyroxin lesz a pajzsmirigy-hormon adagom. Baj nem lehet belőle, de abból igen, ha túl kevés lenne.

A vizsgált máj- és vesefunkcióim pedig teljesen rendben vannak.

2015. június 7., vasárnap

Napjaink

Kissé aggódós napok vannak körülöttünk, nincs semmi baj, sőt, már most hálás vagyok azért, hogy a terhesség fele már biztosan zökkenőmentesen telt fizikailag. Csak annyi a kellemetlen, amire oda kell figyelnem, és aszerint szervezni az időbeosztásomat és teendőimet, hogy délutánonként mindig keményedik a hasam, ezért ülve/fekve töltök már minden ebéd utáni időszakot. De ha nem teszem ki magamat nagyobb sétának, sorban állásnak, kisebb shoppingnak sem, akkor teljesen jól vagyok. Az egyik kolléganőm mondta is, hogy látszik rajtam, mennyire boldogan viselem a várandósságot, és nem jajongok, nyöszörgök, mint egyes emberek ebben a terhességi korban még akár szimpla babával is. De ez nem az én érdemem, szerencsés vagyok valószínű. Emiatt abszolút nem érzem még azt, hogy itthon kellene maradnom, hogy a munkámtól távol legyek, szeretek bemenni, kényelmes a székem, szereztek a kollégák nekem fitballt, a srácok fel is fújták, szóval bent megvan a "keleti kényelmem". Sőt abban is számíthatok rájuk, hogy a még mindig kitelepülő irodánk melletti termelői eperárus előtti sort is kiállják helyettem, mert az egy helyben álldogálás sem megy sokáig. Szóval eddig mindössze ennyi kényelmetlenséget érzek.

A rugdosások is még nagyon édes, mosolyogtató, csiklandozó érzetek, főként a lányunk produkálja magát, a fiúcska miatt néha aggódom is, jól van-e, mert ő ritkábban jelentkezik be, és akkor is ő nem kifelé a hasfalam felé, hanem lent befelé érzem a csípőm irányába, ezt mondjuk alátámasztja az is, hogy egymásnak fejjel lefelé helyezkednek el. Sz. is végre érzett nagyobb rúgást a kiscsajszitól tegnap, nem is egyet :)

No de visszatérve az eredeti mondatkezdetemre: a picit aggódósabb időszak oka, hogy eladtuk a lakásom, és benne vagyunk a költözés előtti teendők sűrűjében. A múlt héten az az izgalom volt, hogy elég komolytalan, rohanós hapsinak tűnt a vevő, nem is gondoltuk, tényleg meg fogja venni. Annyira laza és többingatlanos vállalkozó pasi, hogy kissé személyes sértésnek is vette először a mi aggodalmunkat, miután többször megerősítette a vételi szándékát, a feleségét is elküldte, ennek ellenére elkértük a szerződéstervezetet előre, hogy átolvashassuk. Emellett még az is izgalmat okozott - főként az én lelkemnek, hogy nem utalni akart, hanem készpénzben adná oda a pénzt, első körben az előleget. Mi banki átutalást szerettünk volna, mert pl. hogy vizsgáljuk be a bankjegyeket. Végül megkaptuk a szerződést, sikerült le is ellenőriznünk, ismerős jogász is megnézte, és mi magunk is beletettünk olyan elemeket, ami bennünket jobban véd. Nem is amiatt, hogy elállnánk a szerződéstől, a szándékunk is biztos, de azért a várandósságom kockázati tényező az ütemezés esetleges nem tervezett alakulásában. Az előleg ugyan készpénz volt, de a többi utalással érkezik, és még be is tudtunk szaladni egy bankba, hogy átvizsgálják és a számlámra tegyék - szerencsére rendben voltak a bankjegyek. A másik lakást is kinéztük már, de ott még vannak kérdőjelek, nem is a lakásban, mert az pont ideális is lenne nekünk pár évre, de a tulajdonosok szándéka pl. a kiköltözés idejére nem annyira egyértelmű, mert még nincsenek kinézett albérleti opciók, más vevőket már utasítottak el, és drágították a lakás árát, szóval okosan kell tárgyalni, szerződni, nehogy pl. ne költözzenek ki, mire innen elmennénk, festenénk, gyerekszobát rendeznénk be, míg én, mint aláíró ügyintézés-képes vagyok, ami max augusztus közepéig lesz. Tarkítja a teendőket az ő jelzáloguk, az én banki hitelem elindítása, ki-bejelentkezések lakcím szempontjából (annak megfelelően új háziorvos, új védőnő...) stb. Szóval még szerencse, hogy most testileg, egészségileg relatív nyugiban vagyok, tényleg csak a délutáni/kora esti időben hazaérkezésre és pihenésre kell figyelnem, és akkor minden szuper.

Igyekszem nem izgulni, mert tudom, hogy számíthatok Sz-ra, a szüleimre, barátokra, és nem is a pakolás szervezésétől tartok, de szeretnék úgy bemenni a kórházba, hogy már kész lesz a gyerekszoba úgy, ahogy a lehető legpraktikusabb, és ne is egy kényszerlakban legyünk valahol, kiságyak, pelenkázó nélkül nomád módon, 2 babával. Az izgulást tudatosan is próbálom magamban nem engedni elhatalmasodni, mert 1-2 héten belül cukorterhelésre kell mennem, és a stressz ebben nem lenne barát, de a lényeg persze nem is annak csak az eredménye, hanem az, hogy a mindennapokban is nehogy egy magasabb cukorszinttel ártsak a babáknak, a terhelés majd max visszaigazolást ad arról, hogy még erősebb diétát tartsak vagy rendben van úgy, ahogy most táplálkozom, olykor - szigorúan ebéd- és uzsonnaidőben - akár több gyümölcsöt vagy a Duna-parton épp csak cukros fagyik választékából egy gombócot megengedve. Apropó fagyi, az egyik céges büfénkben van ún. paleo fagyi: cukor-, glutén- és laktózmentes. Kókusztejből és kókuszcukorból készül az alapja, nem olcsó, de nagyon finom! :P Szóval hétköznap nem is kell elcsábulnom ilyen melegben a nem diéta-barát fagyik irányába :)

Tegnap meghívásunk volt egy nagyobb golfrendezvényre, Sz. játszott - szerintünk napszúrást is kapott, pedig UV szűrős baseball sapkája van, és be is volt kenve naptejjel, de 6 órán át napon volt - én addig a klubház környékén árnyékban kényelemben pihentem, beszélgettem több ismerőssel, egyet puttoltam én is mindössze egy fotó kedvéért: vicces volt nagy hassal előrehajolni, de az még inkább, hogy a melleim kevésbé fértek el a megszokotthoz képest, ill. érzékenyebb volt az a póz, mikor a greenen gurítottam egyet. A nagy lendítést igénylő, csípőcsavaró hosszú ütésekhez szükséges mozdulatsort természetesen ezúttal kihagytam :) Csábító volt, de a golfpálya látványa önmagában annyira megnyugtató volt, csodásan zöld és friss ilyenkor minden, a pálya környezete is, amit egyébként nem locsolnak. Igazi mély zöld színűek a fák levelei, sehol egy kiszáradt levél vagy fűszál. Egy golfautós túrára is mehettem volna, pl. Sz-t is meglesve épp melyik pályán hogyan játszik, de a pálya domborzata, hepehupái miatt kihagytam, csak a ház környékén vezettem egy rövid időre. Nem éreztem semmi rossz hatást, de azért jobb volt nem kísérteni semmilyen bajt.


Közeledünk a 22. héthez, ma vagyok 21w5d. Huhh, már csak 10 hét múlva befekvés...

2015. június 2., kedd

12 jel, hogy ikrek szülője vagy :)

Sz. az imént azt mondja, ő már nagyon várja ezt a csim-bum cirkuszt:
>> 12 Signs You’re a Parent of Twin Babies

Éjszakai tünet

Ma le is vetettem a hormonvizsgálathoz a vért a Bel2-n. Tegnap el is felejtettem azt írni, hogy van még egy furi tünetem, ami csak lefekvéskor/éjszaka jön elő. Amikor lefekszem valamelyik oldalamra, mindkét csípőmön lévő bőr elkezd zsibbadni, zsiborogni, mintha 1000 hangya mászkálna őrült sebességben ott rajtam. Nem a csont, nem az izom, nem a húsom, csakis a bőrfelület produkálja ezt. Egy pár hétig csak a baloldalon átment ez egy nagyon fájó szintre is, akkor betudtam annak, hogy a Clexane-t már nem tudom egy ideje a hasamba adni, mivel nem tudom összefogni rajta a bőrt, és azt hittem, valami ideget is érhetett a tű, mert elég hosszú és vastag (csak emiatt utálom, amúgy a szúrás simán megy, de azért gyárthatták volna vékonyabbra). No ez a fájdalom tompult, helyette most már mindkét oldalon futkos ez a zsibbadás. Miután ez lanyhul, átmegy viszketésbe. Amikor fordulok a másik oldalamra, az a csípő-bőröm, amin addig feküdtem fáj egy pár percig. Nagyon furi az egész, nem tudom, mi okozhatja. Valami idegpálya talán? Mindenesetre minden éjszakai megforduláskor felébreszt, így minimum 10-szer tuti felébredek, de szerencsére legtöbbször gyorsan visszaalszom.

A viszketés kapcsán pedig eszembe jutott, amit tegnap az endo dokim is mondott, hogy ha a májfunkcióim romlanának, ha elkezdene felszaporodni a bilirubin a szervezetemben, akkor annak folyamatos viszketés lehet az egyik velejárója. Remélem, ez a csípőbőr-tünetem nem annak a jele, ő mindenesetre megnyugtatott, hogy átmeneti viszketés nem lehet ez, mert a máj/epe okozta változat állandóbb. Mindenesetre a háziorvosomtól megpróbálok bilirubin vizsgálatot kérni, úgyis mennem kell hozzá a napokban.

2015. június 1., hétfő

21. hét küszöbén: endo doki, virrasztós éjjel, megateendők, stb.

Amennyire klasszul eltelt a szombatunk, annyira szenvedős volt a vasárnap. Már egy ideje észrevettem, hogy vannak kisebb puffadásaim a Merck abbahagyása óta, de elementáris méretben nem ütötte fel a fejét, mint régen, amikor még nem találtuk az okát. Most sem tudjuk pontosan, mi okozta, mert ettem pl. nyers zöldborsót (ki tud neki ellenállni, yammie:), ami gyanús lehet, de ettem a múlt héten többször is, gond nélkül. Vettünk német grillkolbászkákat, amiket régebben máskor is ettünk, de már régen. Ettem sajtos, almaecetes ubi-paradicsom salátát, az ubi is fel tud fújni olykor, de jellemzően nem. Szóval variációk tárháza, mitől lehetett. Az eredménye: egész éjjel virrasztás: ha a bal oldalamon feküdtem - ami ugye ilyenkor nagy hassal ajánlott - akkor a kisfiunk rugdosott. Amikor a jobb oldalamra feküdtem, a kislányunktól kaptam a rugdosásokat, tőle talán erősebben. Sajnos ez az egész felfúvódás kisebb helyett hagyott nekik. Amikor hanyatt feküdtem, a pulzusom lendült be, gondolom a gravitáció ilyenkor a babákat a placentára/a köldökzsinórra fektette őket, nagyobb energiával kapcsolt be a szervezetem ugyanarra a vérszállításra feléjük. Mindezt tetézte, hogy megint besettenkedett pár szúnyog, amiket nem láttunk lefekvés előtt, hogy leütöttünk/lefújtunk volna (az elektromos VAPE-t nem tudjuk amiatt használni, hogy kaparja Sz. torkát). Ezen felül mindketten forgolódtunk amiatt is, hogy melegünk volt. Valamikor hajnalban, mikor csicseregni kezdtek a madarak, sikerült elaludnom, így ma nem voltam túl fitt, persze napközben nem volt már semmilyen emésztési bajom, pedig ebédkor még némi gyors Ch-nak sem mondtam ellent, pl. nutellás golyócskákat is szoktak főzni, a szilvásgombóc mintájára, csak jóval kisebb, de ugyanolyan krumplis tésztában, prézlibe hempergetve :)

Az ebédidő előtt még elstartoltam az endo dokimhoz, aki most először (23 éve ismerjük egymást, mégha csak idén is kerültem hozzá) érzelmi kitörésben részesített, megölelt, megpuszilt, hogy ilyen sikerek miatt érdemes endokrinológusnak lennie, hogy ilyen pocakkal lát engem. Elmondta, mikor lesz a nyáron szabin, kit kereshetek ez idő alatt, ha kellene, de a szülésemig elvileg visszaér. Holnap reggel megyek rutin pajzsmirigy, mellékvese és prolaktin vérvételre, majd jövő hétfőn az eredményekért újra hozzá. A GH-t szoptatáskor már majd adhatom magamnak, de most is mondta, nem tudja garantálni, hogy lesz anyatejem. Mondtam neki, hogy már ez így, ahpgy mondja sokkal optimistább, mert eddig mindig azt mondta, nekem tuti nem lehet. De mivel van prolaktinom, oxitocint kaphatok kívülről, meglátjuk, nem lehetetlen, mint ma kiderült. Az mindenképp optimizmusra ad okot, hogy fájnak nonstop a melleim, és meg vannak továbbra is duzzadva. Milyen szép is lenne :) Nem egy hagyományos szoptatáspárti anyaság mondatja ezt velem, hanem csakis az, hogy a picurok immunrendszerét jobb lenne, ha nem donor és pasztőrözött anyatej támogatná, tápival kiegészítve. Én pár héttel, hónappal is kibékülnék. A dr nő azt is mondta, amit orvostól ritkán hallok, hogy tuti biztos, hogy az optimista hozzáállásomnak, kitartásomnak is óriási szerepe van ebben a sikerben. Továbbra sincs precedens hasonló páciensre náluk. Vagy már szültek hipofízis műtét előtt, és idősebbek, vagy épp az ellenkezője, még túl fiatalok a hasonló betegei, még gyerekvállalási szándék nélkül. Érdekes, de sebaj, tudom, hogy "minta" lehetek, mert azóta is vissza- visszahallom, elkéri a profnő az AR orvosom nevét, kinél lettem terhes :) Remélem, tényleg jelenthet majd másoknak erőt, ha itt vagy az endo dokim elmesélése alapján rám bukkan, és nem gondolja majd azt, hogy agyalapi mirigy nélkül nem lehet teljes életet élni...

Egyébként nagyon pörögnek a napok, minden nap van valami. Ma pl. a lakásvevőinkkel egyeztettük le a szerződéskötés időpontját, közben meg vannak vadulva a lakáspiacon, napi 6-8 hívásom van már (épp most este fél 10-kor is volt egy), pedig már nem is aktiváltam újra a lakás hirdetését, mióta, kb 1 hete lejárt. A másik oldal pedig vészesen egyre kisebb lehetőségeket tartogat, így minden délután/este ez a fő feladat, böngészem a lakáspiacot, és megyünk lakásokat nézni. Egy tetszene is, az ár is rendben volt, erre a tulaj elkezdte felsrófolni, és újra meghirdette már ingatlanos nélkül és anélkül, hogy egyeztetett volna velünk. Remélem, sikerül találni, vagy őket meggyőzni, nekünk adják el. Viszont nekik nem sürgős, most ki akarják ezt az árnövekedést hozó hullámot használni, ami a lakáspiacon uralkodik. Állítólag ez őszre kipukkan majd, mivel addigra akinek van pénze/lehetősége megveszi most, és majd visszaáll a régi keresleti/kínálati ritmus. No mi addig már nem várhatunk. Aztán ott a megannyi vizsgálatra bejelentkezésem a 23-24. hétre, a héten fogorvos, az autószerelővel is randiznom kellene, nézze át a kocsit, hogy azt is lassan elkezdhessük árulni - közben Sz. még hetekkel ezelőtt elkezdett 2 tanfolyamot, melyek vizsgái most gyűrűznek be, most azokra kell koncentrálnia. Hát el tudnám viselni, hogy egy nap 48 órából álljon, annyira szalad az idő... Hogy éreztem én valaha ezt a 9 hónapot hosszúnak?? :) Elvileg 15-16 hetem van hátra szülésig, a teendők vs fizikai korlátaimat tekintve brutál kevésnek tűnik... Pláne, hogy esténként fizikailag szinte semmire sem vagyok fogható, napközben pedig ugyan nincs stressz, de elég ütemesek a napjaim: megannyi megbeszélés, ill. zárom le egyre több partneremmel az idei évet, előre egész évre leszerződve, hogy majd a távollétemben is minden rendben haladjon. Így extra napközbeni találkozókra az orvosi időpontjaimon kívül (ahol szintén dolgozom a várótermi padokon a mobilomon) sincs már időm új ügyfelekkel, vagy régiekkel új együttműködésekre, csak telefonon, emailen.

Mindemellett a vérnyomásom változatlanul alacsony, általában 100/70 körülre állt be - ennek örülök. A kilóim száma viszont elkezdett ám kúszni felfelé rendesen! Januárban 52,5 kg-ról indultam, most már 58,8 kg vagyok, azaz több mint 6 kg-ot híztam/-tunk. De nem baj, voltam én már 68 kg is, bírni fogom, de attól sokkal több remélem nem leszek. Néha a hasam felszíne feszít rendesen, mintha nem férnék a bőrömbe, de egyelőre nyoma sincs striáknak, szorgalmasan kenegetem.

"Dióhéjban" ezek vannak... Holnap lépek a 21. hétbe!