2016. június 23., csütörtök

9 hó

Elröpült egy újabb hónap, 9 hónaposak lettek. Jelenleg a szüleimnél vagyunk ebben a kánikulában, de hiába árnyas a kert, még oda sem merészkedünk most ki napközben, de a játszószőnyegen, a mamával, papával viccelődve, nevetgélve, énekelve.

A kislányunk már otthon is kúszott, itt pedig elkezdett mászni a fűben letett pléden, azóta is gyakorolja. Imád kutyázni, olykor a szájában valamilyen kisebb játékkal. Nyitott tenyérrel tapsol, nyitott szájjal puszit ad, ölel, nyújtja a karjait, hogy vegyem fel, szeret hintázni, egyedül fel is ült már. Felül is kijött egy foga, így 3-nál tartunk. Dadada, tátátá, tetete hangok most a kedvencei, nagyon cuki, magasabb hangon. Mutatja, ha megkérdezzük, hol a gomb (párnán, pólónkon, babája ruháján, stb). Imádja a feját párnába fúrni :) Imádja a papa kutyáit, beszél hozzájuk, minden nap meg kell többször nézni a vau-vau-kat. Egyre szebben eszik szilárd, de pépesített, még nem darabos ételt. Viszont tegnaptól megtagadja a tápot, nem hajlandó sem este, sem reggel elfogyasztani, megfeszíti a testét és üvölteni kezd kb 5 korty után! Először azt hittem, hogy a székrekedése miatt, mert a napokban volt, amit egy glicerin kúppal és az ételekbe több olaj adásával orvosoltunk, de azóta sem hajlandó meginni a tápot, pedig már más, csőrös pohárba is tettük. Most tudtam meg anyutól, hogy a hugim 5 hónapos, én 8 hónapos kortól utasítottuk el az anyatejet annak idején, azután csak a készített ételt ettük. Elég tanácstalan lettem, mert esténként a fürdetést vele szoktuk kezdeni a kisasszony véges türelme miatt, de most csere lesz, mert a kanalas étkezés hosszabb. De mit lehet/érdemes este adni ilyen korban? A tejterméket 12 hó után javasolták. Zabkását, gabonás pépet táppal? Mi van, ha azt is elutasítja? Tegnap az ebédről maradt krumpli-répa-csirkemáj pépet vacsorázta. Ma a tízóraira szánt avokádó-banán kombót ette már korán reggel. Viszont elkezdte szeretni a vizet, most már ő is szépen megissza, kéri is. Viszont ez még nem akkora folyadék-mennyiség, mint a táppal. Hogy fogok neki megfelelő mennyiségű vizet adni? Vezessek be más folyadékot is, mint a teát, gyümölcslevet (mikor itt a valódi gyümölcsszezon)? És a vitaminok, nyomelemek, amik a tápban vannak, hogy tudom neki pótolni mindazt?

A kisfiunk megissza szépen a tápot, emeltük is az adagját esténként, de így is felébred 3-4-5 körül, függ attól, milyen gyorsan lesz teli a pelus. Egy napi termést már lemértem nála, a vizet még nem kezdtem el pontosan nézni, hány ml-t iszik meg, de még mindig neki sokkal hamarabb megtelik a pelus, mint a tesójának. Miután újra hazamegyünk, akkor folytatom a mérést, és bejelentkezünk vércukor vizsgálatra is, ezt egyelőre napoltuk, hogy eljöttünk otthonról. Most már nem aggódom a mozgása miatt, lazán, könnyedén fordul minden irányba, ami 2 hete még nem volt meg, imbolygósabb is volt. Elkezdett ő is kutyázni, de még nem kúszik és nem is mászik. Az ölünkben a hóna alatt tartva viszont mindig fel akar állni és lépeget. Nem szabadna pedig, mert a mászást nem hagyhatja ki, de eddig mindenben követte a testvérét, csak 2-3 hét eltéréssel. A hintában még bizonytalanul ül, nem is erőltetjük, párnával érzi magát biztonságban. Kevesebbet beszél mostanában, hogy szeret cumizni. De most heeee, hőőő csatakiáltásai vannak leginkább. Tapsol ő is, nagyon örül is a sikerének. Változatlanul 6 foga van, de az ínye dolgozik rendesen továbbra is.

A napokban vettünk nekik egy majdnem fekvésig is dönthető iker esernyő babakocsit, hogy ha bárhová megyünk, ne a nagy babakocsit kelljen magunkkal vinni. Beleszerettem egy típusba mind a külseje, mind a praktikussága miatt, és találtam is 2 hirdetést a használt iker babakocsik között, az egyik egy vidéki család, ahol Sz szülei is élnek, így egy családlátogatással összekötöttük a babakocsi személyes megnézését ill. megvételét. Ők kb 5x használták, így szinte vadi új, nagyon örülünk neki. A gyerekek az első séta alatt kb 5 perc alatt elaludtak benne, pedig ez azért sokkal kevésbé tolerálja az úthibákat a lengéscsillapítója ellenére a nagy ABC Design Zoom babakocsival szemben, úgyhogy otthon terepre azt fogjuk eztán is használni. Ebben a melegben amúgy nagyon nehéz őket mozgatni, mind az autósülésben, mind a babakocsiban nagyon beizzadnak, pedig textilpelust is rakok a hátuk, fejük mögé. Mi lesz még itt júliusban, augusztusban?

Apropó augusztus. Az utolsó hónapom lesz velük itthon, szeptembertől elkezdjük a bölcsibe szoktatni őket, októbertől dolgozom. Szerencsére felvették őket oda, ahova a lakhelyünk szerint szerettük volna. Szép, felújított bölcsi a közelünkben, ahova nem lesz dugó reggelente. Sz. ma van az első szülői értekezleten, ahol megtudja a fontos részleteket.

Végül pedig pár pillanatkép a napokból - a szüleim kutyusaival és a dédivel is eltöltöttek egy kis időt :)












2016. június 12., vasárnap

Aktualitásaink 8,5 hónaposan

Annyi mindenről lehetne beszámolni nap mint nap, de a mikro 5-10-15 perceket az alap szükségleteinkre szánom, mindössze ilyen hosszúságú a leggyakoribb időintervallum, ami a 2 gyerkőc esetleges közös alvási halmaza, vagy ha éppen kvázi őrizetlenül elvannak a játszószőnyegen ön- és közveszély nélkül. Bár mostanában többször előfordult, hogy egyszerre aludtak 1-2 órát is, de a hozzátáplálást még mindig nem bébiétellel oldom meg, hanem főzök, párolok vagy turmixolok nekik, ami időigényes és persze megannyi mosatlannal is jár. Nappal már csak szilárd ételt esznek, reggel/hajnalban kapnak tápot, majd este 20h-kor lefekvés előtt. Előfordul, hogy napközben is egyszer még tápra éhesek, ha elfáradnak a kanalas étkezéstől, és nem esznek vagy pl. a kislányom sírva fakad, de az is lehet, hogy csak szimplán a cumizás, az ölünkben lét hiányzik nekik. Ez utóbbit persze vízitatással is pótlom nekik, és az elaltatási rituálékban is vannak olyan változások, hogy többször igényelnek testközelséget. Pár fejlődési ugrás az elmúlt 1-2 hétből:

Mozgás

A kisfiunk:
Most már nem stresszel be hason, széles kartartásban, inogva, ha vissza akar fordulni, ugyanis 1-2 héttel ezelőttig szinte mindig csak hanyatt pózból ment neki hasra. Fordítva csak olykor, szerintem véletlenül. Amikor "bestresszelt", tepert karjával, lábával, mint aki rohanna, és kiabált, fordítsuk vissza. De most már megy szépen, gördülékenyen a fordulás, és elkezdett picit kutyázni is, ha meg tudja támasztani a lábfejeit. Dévényes még nem látta, mert szeptemberig be van táblázva a szülővárosomban lévő gyógytornász, akivel otthon egyeztettem. Ahol pedig lakunk, nemrég kaptam házhoz is jövő kontaktot, ami nem lenne nálunk hátrány, hogy ne kelljen a kislányunk felügyeletét megoldani közben. Vele még nem egyeztettem, hogy mostanában sűrűn megyünk a szüleimhez, a jövő héten is visszamegyünk, mire jön a kánikula, hogy kint lehessünk sokat a kertben, no és persze itt a cseresznyeszezon. Ettől függetlenül meg kell mutatnunk a kisfiamat mindenképpen, nehogy gond legyen a mozgásában, csak kérdés mikorra tudjuk így összehozni. Mindenesetre a hó vége előtt szülői értekezlet lesz a bölcsiben, addigra tervezünk visszajönni mindannyian.

A kislányunk:
Ő hetek óta pörgött mindkét irányba, gyakorlatilag így közelített meg egy tárgyat, amit kiszemelt magának, hogy odagörgette magát, rávetődött erővel bármire. Egész nap képes volt erre, fáradhatatlanul közlekedett gurulva. 2-3 napja elkezdett kúszni, mint a katonák szoktak a fedezékből, gyakorlatilag bárhova odakúszik. Természetesen a tiltott helyek a kedvencei, ami a játszóterepükön kívül esik. Ő irtózatos sebességgel kutyázik, csak lesek olykor, hogy nem fárad el benne! :) Anyukám szerint sem a tesóm, sem a gyerekei, sem én nem voltunk ennyire mozgékonyak. Sz-ról nem tudom.

Fogak

A kisfiam aszkéta továbbra is a fájdalmat illetően. Nem sír, nem háborog, némán tűri, de közben gyömöszöl mindent a szájába. 6 foga van továbbra is, szép nagyok már. De most is folyton bizsereghet neki, vagy az ínye alatt máshol jönnek ki újak, vagy ezek folytatják a hosszabbodásukat, nem tudom, de egészen fájdalmasat képes harapni, ha pl. gengi géllel bekenem neki, vagy pl. csendben szenvedve beleharap a kezünkbe, annyira gyötri. Neki alap, hogy cumi legyen a szájában, már megtanulta egyedül is betenni, ha én nem adom a szájába, csak leteszem a játszóhabtapira neki. Persze a testvére imád rárabolni, pláne, ha a szájában van, pedig nem is kell a kislányomnak, ő csak egy játéknak tekinti, amit körbe lehet harapdálni. A kislányunknak most bújt ki a felső 2-es, épp hogy csak áttörte az ínyét, emiatt 3 napja éjszaka fel-felsír, és meg kell nyugtatni, visszaaltatni. Emiatt most megint nagyon fáradtak vagyunk. Egyelőre nem adunk neki fájdalomcsillapítót. A fáradtság ellenére a lelkem imádja ezeket a kettesben töltött éjszakai pillanatokat, ahogy hozzám bújik, átölel, és keresi, hova bújhat legkényelmesebben a nyakamba, hogy a jobb hüvelykujjával akár cumizhasson is közben. Hallom a szuszogásán, mikor alszik el, ilyenkor beviszem, és van, hogy felébred, és újra kell kezdeni vele. Természetesen nem a gyerekszobában, hogy ne ébresszük fel a tesóját. (Egy szimpla gyermekkel szemben ennyi hátrányunk van, hogy mindig tekintettel kell lenni a másikra, nehogy dupla ébredés legyen, mert akkor apát is ugrasztani kell, hogy beszálljon a családi ébrenlétbe).

Viselkedés

A kisfiam szemlélődőbb, csendesebb karakter, minden tárgyat alaposan megvizsgál, az ujjait kifinomultsággal használja. Nem mindig kedveli a túlzott testi közeledést (puszilgatást, bújást, tapicskolást) senkitől, ezért a tesóját sem mindig tolerálja. Én mielőtt puszilgatom, leellenőrzöm, milyen hangulatban van, lehet-e folytatni az odabújást pl. a kis nyakához (mert az illata is imádnivaló), látom rajta, mikor hagyja, mikor szereti, viszont ha el-el fordul, akkor hagyom őt, bár irtó nehéz megállni. A szemkontaktussal is így van, legtöbbször imád a szemünkbe nézni, nagy mosollyal, kacajokkal, hátba csapkodással, ha pl. a vállunkon van, de előfordul, hogy ő magába elvan, és épp nem igényli a szemünkön, szavunkon való csüngést. Kis elmélkedő típus. Kedvenc szava most az "ebüff"

A kislányom imád bújni, neki nagyon fontos a testi érintés, a szembe nézés, megfogja az arcunkat, bekapja, szerintem puszit ad. Tapsol, tá-tá mondja hozzá csilingelő hangon. A csilingelő hang is csak pár napja kezdődött, dádá, tátá, olykor bábá szavakkal, ilyenkor zabálnivaló :) Ma reggel nem rohantunk át hozzájuk, mert így ébredtünk, hogy ezeket mondja, a kisfiam is néha válaszolt neki a túloldalról. Egymást már/még nem látják, mert a matracot lentebb tettük és van ágyrácsvédő, de tudják, hogy ott a másik, próbálnak kukucskálni.

Mindketten fel akarnak már ülni, a kislányunk az Adamo hintában már kb 2 hete ezt simán műveli is. A kisfiunk még nem, kicsit segítve már megmutattuk neki, imádta, de nem sokszor, mert nem akarjuk véletlenül sem megterhelni a gerincét, ha még nem teljesen erős hozzá az izomzata. Változatlanul 1,2 kg a különbség közöttük a kislányunk javára, ő már 9 kg.

Étkezés

A kisfiunk álomszépen eszik. Nem válogat, szépen ül az etetőszékben hátradőlve, nagyra tátja a száját, alig megy mellé, ütemesen eszik, nem kell újramelegíteni neki, ezért vele szépen tervezhető (egyelőre) egy étkezés ideje. Meg is eszik mindent, bármit csinálok. Pl. ma édesburgonya-csirkehús kombót feldobtam egy kis friss zellerlevéllel, ami véletlenül nőtt a balkonládáinkban, hogy anyuék a komposztba tavaly öreg, magvas zellert is dobtak. Imádták :) Picit a csirkehús forrásban lévő vizébe dobtam az összeturmixolás előtt. Tápban még mindig az abszolút hipoallergén Milumilt fogyasztja, ez bevált, nem fáj a hasa. Imádja a vizet, sokat is pisil, ami aggaszt. A doktornőnek említettük is, mert ehhez párosul a kis imbolygása hason, kinyomott karokkal, és szeretném kizárni, hogy e "tünetek" nem cukorbetegségre utalnak, ezért egy vérvételt szervezünk neki, ill. mérnem kell 24 órán át a pelusai súlyát (kakis esetén nem tudom, hogy nézzük majd, mennyi lesz csak a pisi...) Ugyanakkor nem mindig van így, van, hogy sokkal kevesebbet iszik és nem is pisil olyan sokat. Nem értjük, min múlik.

A kislányunk igazi extrovertált típus szerintünk. Ő az etetőszékben trónol előre hajolva, mindenfelé mozgolódik, teljesen kitekeri magát, és ugyan közben kitátja a száját, de nem könnyű mozgó célpontként beletalálni, főleg egy folyósabb püré esetén. Emiatt persze kismalac módjára eszik, a szája ragad az evés végére, a szájtörlést viszont uuuutálja, képes elsírni magát rajta, én nem is értem, miért. Szóval őt kihívás etetni, és nem is mindig akarja a husos, zöldséges alapú ebédet megenni. Neki a tápból pedig a Beba Sensitive vált be.

Egymással nagyon aranyosak, mindig széles mosollyal köszöntik egymást. A kislányom közeledése olykor annyira sok és fájdalmas is a kisfiamnak, hogy emiatt van/volt benne egy alap félsz a tesójával szemben. De egy ideje már nem pánikol be tőle, csak ha tényleg fájdalmat okoz, akkor horkan föl. Ennek örülök, mert szeretném, ha jól kijönnének egymással már most pici koruktól fogva, apró fájdalmak pedig sajnos így is úgy is lesznek esésekből, karmolásokból, ütésekből, stb, nemcsak egymástól hanem majd a bölcsiben, jobb ha már most edződnek :)

Pár szó rólam: alap dolog a holtfáradtság, de bírom, és mióta visszaálltam a Trisequens-re, mint ösztrogén pótlásra a Yadine fogamzásgátlóról, sokkal jobban vagyok, nincsenek egyelőre nagy vérnyomás kilengéseim. Az endo dokim szerint is lehetett oka ez, ill. ő is alátámasztotta, jobb lesz nekem ez a gyógyszer, 40 felett érthető a szervezetem már ezt a több hormontartalmút igényli. A mensim nem is volt túl szuper a Yadine-tól, pedig bíztam benne, az egész meddőségi procedúra előtt működtem jól vele. De tudomásul kell venni, hogy öregszem, hogy a terhesség is megváltoztathatott bennem dolgokat. Súlyban nem adtam le sajnos, sőt, a szülés utáni + 6 kg mára már + 9 kg a terhesség előtthöz képest (52 kg voltam, most 61:( ). De egyelőre esélytelen egészségesen étkezni, és nem is csak a féleségekre értem ezt, mert továbbra is teljes kiőrlésű, cukormentes stb Ch barát ételekre törekszem, de az időzítések és az étkezések száma teljesen hektikus. És bizony olykor a tartalom sem a legjobb mindig. Pl. tejet, smoothie-kat nem ittam kb 3 éve, mióta tudtam, tilos az IR miatt, most pl. eperszezonban képtelen vagyok ezeknek ellenállni, hogy energiát adnak a nap további részére, hogy relatív fitten kibírjam a gyerekekkel a napot, hogy van, hogy csak levest eszem ebédidőben, és a főétel már délután 3-ra csúszik át. A Merckformint az endo dokim továbbra sem támogatja, nem is szedném, míg nem megyek el egy újabb cukorterhelésre, csak fogalmam sincs, mikor sikerül. Egyébként anyuméknál intéztem egy csomó mindent mostanában, kezdődött az autóvétellel még decemberben, majd magas vérnyomáskor az ottani háziorvost kerestük fel, most legutóbb fodrászhoz mentem el gyerekkorombók ismert fodrásznőhöz, egy fogam nemrég kilyukadt, szintén otthon mentem fogorvoshoz, legközelebb egy kozmetikát tervezek, kb 2 éve nem voltam. De ez így a legkényelmesebb, hogy míg a nagyszülőkre bízhatom a csöppségeket, addig be tudok csempészni némi én-időt is alap dolgokra. Sminkelni már rég nem sminkelek, parfümöt sem használok a gyerekek mellett, ez mind érthető, ha olykor teszek is fel alapozót, szemhéjpúdert, ha egyedül megyek be Bp-re, utána nem szívesen ölelem meg a gyerekeket. Ezért rászoktam arra, hogy minden sétakor a farmerhez igenis csinosabb/színesebb felsőt és kiegészítőket veszek fel, hogy ne egy lestrapált öreg anyát lássanak bennem, hanem kicsit megmaradhassak nőnek, mert ennyi azért fontos a lelkemnek :)

Végezetül pedig íme egy kisebb képcunami életünk értelmeiről, akik már annyi ideje vannak velünk, mint amennyi ideig a pocakomban voltak:

 Már el sem tudnám képzelni csak az egyikükkel, így teljes, ők ketten, ahogy egymásra néznek, mosolyognak - nem egyszer meghatódunk


 Zoknilopás, huncutkodás

Kutyázós röhögés





 Imádják a textil ételeket, kedvencük a padlizsán :)




 A mama kertjében aludni is lehet (nálunk ma a Family Frost kb 40 perces sétáltatva altatásom tette egy pillanat alatt tönkre :/)

 Süt a nap a nappaliban is délutánonként

Első kánikula-öltözet 

Anno és most: anyja ruhája a lányán is
1974 és 2016 nyara
(ezen a képen vettem észre, honnan örökölte a kisfiam a csak fejtetőn lévő hosszabb hajat ilyen korban:)

Mondtam már, hogy igyekszem többször bejelentkezni új bejegyzésekkel és reagálni a hozzászólásokra? Remélem, sikerül! Ezúttal is köszönöm mindig a hasznos tanácsokat, amit kapok tőletek - mégha nem is reagálok rájuk, olvasom őket - legutóbb  Ms. Meryllától a lenmagolajra vonatkozólag, tényleg bevált!